Túlélési Tippek Nárcisztikusok Áldozatainak

A gázlángozás egy, a hatalomnyerés céljából elkövetetett manipulációs taktika, ami túlzottan is jól működik. A gázlángozás olyan taktika, amiben valaki vagy valami (pl. cég. a ford.) megpróbálja elérni, hogy az áldozat megkérdőjelezze a valóságot, abból a célból, hogy ezzel hatalmat nyerjen felette. Sokkal jobban működik, mint gondolnánk. Bárki fogékony lehet rá és a bántalmazók, diktátorok, narcisztikusok és szektavezérek közkedvelt technikája. Lassan végzendő, hogy az áldozat ne jöjjön rá, mennyire átmosták az agyát. Például a Gázláng (1944) c. filmben, a férfi addig manipulálja a feleségét, amíg az már azt hiszi, hogy megőrült. A gázlángozók tipikus technikái: 1.            Égbekiáltó hazugságok Nyilvánvaló hazugság, mégis a legőszintébb arccal mondja. Miért olyan égbekiáltó? Mert precenenst hoz ezzel létre. Amint egy óriásit hazudik, onnantól nem tudod, hogy bármi, amit mond, igaz lesz-e. Az a cél, hogy bizonytalan és kibillent állapotban tartson. 2.            Mi

Milyen szakítani egy nárcisztikussal? Kihívásokkal teli, mint maga a kapcsolat. 1. Hozzászoktál ahhoz, hogy állandóan a viselkedését elemzed, ezt eléggé nehéz abbahagyni. Ha tovább akarsz lépni, tudatosan kényszerítened kell magad arra, hogy ne rajta agyalj. 2. Ahhoz, hogy vele tudj maradni, racionalizálnod kellett az irracionális viselkedését, azaz állandóan felmentetted, kiszolgáltad az önámítását, magad előtt is tagadtad, hogy bánt, átértelmezted a hazugságait. Ha szakítás után hiányozni fog, ugyanezt fogod csinálni, meghamisítod az emlékeidet és a tapasztalataidat azzal, hogy „áh, nem is volt olyan rossz”. Ahhoz, hogy erről leszokj, szigorú kapcsolatmegvonásra van szükség (no contact). 3. Szorongani fogsz. Egyrészt, mert kialakított benned egy magas szorongásszintet az örökös cirkuszokkal, és az idegrendszered erre állt be, másrészt a szakítás eleve jár szorongással, pláne, ha még fenyeget is. Ráadásul a szex is megszűnt, ami termelne annyi dopamint, hogy csillapítsa a sz

A NANE (ingyenesen letölthető)  MIÉRT MARAD? kiadványát adom részletes tanulmányozásra mindenkinek, aki szembesül egy bántalmazó kapcsolat felbontásának a nehézségeivel. ŽƒŽž„ƒŠ‹Š

Miért kötődünk a bántalmazóhoz? Akármilyen furcsa, ez van: nehéz szabadulni. Mindannyian tapasztaljuk, mennyire nehéz elengedi azt, aki bánt minket. Patológiás, de nem a mi patológiánk miatt. Ez egy visszaélés azzal, hogy bajban vagyunk és egy erős, hatalmas személy védelmezésére vágyunk. Ja, hogy a bajt épp az okozza, akitől egyben a megmentésre is számítunk? Hja igen, ez beteg. Az egész gyerekkorban kezdődik, amikor a bántalmazott gyerek kénytelen továbbra is a róla gondoskodó felnőtt közelében maradni, mert nincs hová mennie a nagy, veszélyes világban. Ez egy biológiai kód. A túszul ejtett rabok olyan traumát szenvednek el, hogy beindul egy szinte automatikus folyamat: visszacsúsznak egy gyermekien kiszolgáltatott állapotba, és épp a túszejtő az a hatalommal rendelkező személy, akin az életük múlik, tehát perverz módon hozzá fognak kötődni. Ez a Stockholm-szindróma. 4 tényező együttes jelenléte elég a kialakulásához és nárcisztikus bántalmazás esetén is életbe lép: 1. A

Az alábbi cikk a komplex poszttraumatikus stressz zavart ismerteti Tóth Kata fordításában. A complex poszttraumás stressz zavar (C-PTSD) olyan állapot, mely akkor jelentkezhet, ha krónikusan vagy hosszú időn át tartóan érzelmi traumának van kitéve az áldozat, melyből nincs, vagy nagyon kevés a reménye a kitörésre, elmenekülésre. A helyzet fölött nincs, vagy nagyon kevés irányítása van. Ilyen helyzetek a következők lehetnek: családon belüli érzelmi, fizikai vagy szexuális bántalmazás gyermekkori érzelmi, fizikai vagy szexuális bántalmazás fogságban tartottság vagy elrablás rabság vagy kényszermunka hosszú ideig tartó bebörtönözöttség és kínzás a személyes határok ismételt megsértése, áthágása egy másik személy, személyek vagy heyzet által az áldozat hosszan fennálló tárgyiasítása gázlángozásnak és hamis vádaknak kitettség hosszan fennálló következetlen, húzd-meg-ereszd-meg vagy váltakozó dühös és beszippantó/elcsábító viselkedésnek kitettség mentálisan va

A pszichológus szakma sem mindig ismeri fel a nárcisztikus abúzust. A mellékelt cikk szerzője felhívja a figyelmet arra, hogy az érvénytelenítés - a kliens érzéseinek el nem ismerése - nem csak újratraumatizáló, de önmagában is traumatikus lehet. Ha a terapeuta nem érti a nárcizmus dinamikáját és annak romboló hatásait, könnyen belecsúszhat, hogy arra biztatja a kliensét, hogy legyen túl rajta, a múlt mú lt, bocsásson meg, sőt, "no contact" helyett erőltetheti a kapcsolatfelvételt. Én mindenkit biztatok terápiára, mert a nárcisztikusok okozta érzelmi sérülések az egész személyiségben törést okoznak és hosszú távú, a következő generációkra is átnyúló hatásai lehetnek.  De fontos ebben is a tudatosság és önvédelemnek az a foka, hogy ne történhessen meg egy újabb "veled van a baj" típusú hibáztatás gyógyító helyzetben. http://narcissistfamilyfiles.com/2016/04/22/raised-by-narcissists-why-you-cant-afford-the-wrong-therapist/

1. Manipulatívak: el akarják érni, hogy mások azt tegyék, amit ők akarnak. 2. Ítélkeznek, folyamatosan kritizálnak. 3. Nem vállalnak felelősséget a saját érzéseikért, ezeket ehelyett rád vetítik, neked tulajdonítják. 4. Nem kérnek bocsánatot, szerintük nincs is rá szükség, mindig más a hibás. 5. Következetlenek, sosem tudhatod, épp „kivel” vagy. Az értékrendjüket, viselkedésüket mindig ahhoz igazítják, hogy éppen mivel érik el leginkább a céljukat. 6. Bizonyítanod kell nekik. Elvárják, hogy őket válaszd valaki mással szemben, vagy az ő érdekeiket, szükségleteidet helyezd a sajátjaid elé. A „oszd meg és uralkodj” elvével operálnak, képesek teljesen elvágni téged más fontos kapcsolataidtól. 7. Védekezésre késztetnek. 8. Nem viselik gondodat, nem támogatóak, nem érdekli őket, neked mi a jó. Sőt, ha veled valami jó történik, az elveszi a figyelmet róluk, szóval azonnal kötözködni kezdenek. A lojalitás ismeretlen fogalom számukra. Eredeti cikk: https://www.psychologytoday.com/blog/in-flu

A bejegyzés alapjául szolgáló  cikk szerzője azzal az anomáliával kezdi, hogy a pszichológus szakma sokat foglalkozik a nárcisztikus személyiségzavarral, annál kevesebbet azonban az áldozatokkal. Sajnos valóban nincs hivatalos diagnosztikai kategória a nárcisztikus abúzus elszenvedőinek a mentális problémáinak a leírására. Egyes szerzők utalnak rá Nárcisztikus Áldozat Szindrómaként, vagy Traumával kapcsolatos Nárcisztikus Tünetekként, Poszttraumatikus Nárcisztikus Zavarként, de általában a komplex PTSD egy speciális eseteként kezelik és nem kap külön figyelmet. (Mellesleg a C-PTSD, a krónikus, hosszan tartó, többféle bántalmazástól kialakuló mentális zavar is csak most kezd beépülni a hivatalos nomenklatúrába, a DSM V előtt nem létezett ilyen diagnosztikai kategória.) Eygetértek a cikk szerzőjével, hogy óriási jelentősége lenne, ha a klinikusok számára ez egy elismert és könnyebben felismerhető jelenség lenne, mert jelen pillanatban nem veszik elég komolyan a bántalmazás súlyossá