Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: április, 2018

Hogyan látják a nárcisztikusok embertársaikat?

1. Funkcionálisan. A másik ember használati tárgy, amely eszköz valamely célja eléréséhez. Napjai színessé tételéhez, felvidításához, testi-lelki szükségletei kielégítéséhez, anyagi előnyszerzéshez. 2. Fekete-fehéren.* A másik ember vagy jó, vagy rossz, így vagy csodál, vagy utál, végletesen, anélkül, hogy a jellemhibák, vagy aktuális hibázások megítélését mérsékelhetnék a pozitívumok vagy fordítva. 3. Instabilan.* A pillanatnyi hangulatai (érdekei) mentén ítéli meg a másikat, nem az alapján, hogy embertársa milyen is valójában. 4. Függőn. Elementáris szükséglete a másik, mivel önellátásra érzelmileg képtelen, énje gyakorlatilag nincs, ha nincs mellette valaki, akitől visszaigazolást kap léte és értékessége, hatalma felől. Ha a drogfüggőség definíciója az, hogy a személy külső forrásra van ráutalva saját belső állapotai szabályozásához, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy a nárcisztikus függő. Ez lehet társfüggőség, vagy bármely olyan megoldás, amely kínzó üresség-, és unalomér

Miért vagyunk nárcisztikus (és/vagy bántalmazó) kapcsolatban?

Mert elhitet velünk valamit, ami nincs, de jó lenne, ha lenne: mint jó horgász a megfelelő csali felhelyezésével, letapogatja legfőbb reményeinket, vágyainkat és azok teljesítésére mind ígéretet is tesz. Mire feltűnik, hogy mindebből semmi nem teljesül, már rég kattant a zár. És akkor azt tesz velünk, amit akar. Legfőképpen hatalmat gyakorol, mert ez a céljuk egy kapcsolatban. Nem a szeretet. Mert elhisszük, hogy nincs jobb. Pedig a semminél ez nem jobb, hanem rosszabb. Mégis, kevesen kockáztatják meg a „halálugrást” a semmibe, így benneragadnak egy halálos ölelésben. Mit tehetünk? Tudatosítsuk valós igényeinket és szükségleteinket és ütköztessük a valósággal. „Valóban erre vágyom?” Mondani bármit lehet, de a tettek beszélnek. Ne azt figyeljük, amit mond, hanem hogy mit tesz. Ha arra a következtetésre jutunk, hogy lehet, hogy mástól sem, de tőle BIZTOS, HOGY NEM kapjuk meg azt, amit szeretnénk, érdemes megvizsgálni, mire várunk. A reménynek tűnő önámítás gyakran a szeretet