A rejtett nárcisztikus személy a jogosultságtudatáról ismerhető fel leginkább,
azaz arról a megrendíthetetlen hozzáállásról, hogy a világnak ki kell
szolgálnia megkülönböztetett státuszát.
A nárcisztikus drogszerűen függ attól
az érzéstől, hogy ő különleges, és másokra van szüksége ahhoz, hogy hozzájuk
képest érezhesse ezt. Ennek során követelőzve veti alá a másikat a saját
akaratának felsőbbrendűség-érzésének fenntartásához. Az buktathatja le az
egyébként másokra tekintettel lévőnek mutatkozó nárcisztikusokat, ha
felsőbbrendű státuszukat fenyegető helyzetekben dühödt felháborodásban törnek
ki, hogy „márpedig ez nekik jár”. A környezet
számára a meglepetést az okozhatja, hogy a nárcisztikus titokban nagyravágyó
terveket dédelgetett, ambícióit gyakran álszerénység fedi. Ha nincs veszélyben
az egója, újra visszahúzódik és ártatlannak, ártalmatlannak tűnik.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Örömmel veszem a kommenteket, de trollszűrés van! :)