Fontosnak találom tovább magyarázni a nárcisztikus abúzus eltűrése (sőt mi több, keresése) illetve a drogfüggőség közötti párhuzamokat, ugyanis bármilyen hihetetlen, ugyanarról a jelenségről van szó. Ennek megértése nélkül nem lehet szabadulni abból az ismétlődő helyzetből, hogy vagy meg sem próbálunk véget venni az ilyen dinamikára épülő kapcsolatoknak, vagy ha mégis, próbálkozásaink gyöngék és erőtlenek egy olyan ellenféllel szemben, akinek szintén mi vagyunk a drogja. (Csak ő még kérlelhetetlenebbül akarja a „szert”, mert még annyira sincsenek alternatívái.) És ha véletlenül ki is lépünk egy időre, az elvonási tünetek kínja vissza-, és visszaküld minket egy pofonért. No de miért? -szoktátok ezt oly gyakran kérdezni a kanapén. Több oka is van, de a drogfüggővé válás egyik alaptényezője egy eredendő sérülékenység, amely elsősorban a korai elhanyagolás és/vagy traumatizálódás talaján jön létre. Azért vagyunk kiszolgáltatva az addikciót okozó szereknek, mert a függő agy gy
A nárcisztikusok által elkövetett - sokszor rejtett, csak verbálisan és érzelmileg megnyilvánuló - abúzus sokszor nagyobb rombolást végez, mint a nyílt fizikai erőszak. A tünetek felismerésében és az áldozattal való együttérzés kifejezésében segít ez az oldal. Létrehozásának célja az is volt, hogy az angolul bőségesen rendelkezésre álló szakirodalom magyarul is rendelkezésre álljon.