Túlélési Tippek Nárcisztikusok Áldozatainak

Sosem lehet eleget ismételni a nárcisztikus tulajdonságokat, azok olyanok, mint a kaleidoszkóp: mindig egy kicsit más arcát mutatja ez a jelenség, olyanniyra, hogy néha hajlamosak is vagyunk elbizonytalanodni, valóban azzal van-e dolgunk. Persze a kavicsok ugyanazok, amikből újra- és újrarendeződve más kép alakul ki, és ha eleget forgatjuk és nézegetjük a műszert, megismerjük annyira az alkotóelemeket, hogy a látszólagos szépség és változatos álca ellenére felismerjük, mivel is állunk valójában szemben. Ezúttal Bánki György - valóban nagyszerű, de mindenképpen "elég jó"-  könyve alapján ismertetem a "súlyos korai hiányérzet, frusztráció és megbántottság talaján" kialakuló nárcisztikus személyiségek jellemzőit.  (Bánki, 2016, 37.o.) A DSM-V diagnosztikai kritériumai alapján a Bánki György (2016) által vázolt kép az alábbi módon néz ki: "Az illető nagyfokú csodálatot igényel, a fantáziájában vagy magatartásában a többiek fölé helyezi és nagyszerűnek tartj...

Hogyan bánjunk a nárcisztikussal? Úgy, ahogy ő veled. Háríts, terelj, lebegtess, tegyél úgy, mintha mi se történt volna. Ne vállalj felelősséget (azért, amit ő varrt a nyakadba saját felelősséghárításából). Ne akard megoldani az ő problémáit, ne légy proaktív. Ne légy defenzív. Ne magyarázkodj, ne próbáld bebizonyítani az igazadat. Csak várj és mosolyogj. Nem kell tenned semmit. Saját dugájába fog dőlni. Manipuláld azzal, hogy egy lépéssel előrébb jársz és tudod mit akar. Látszólag vess koncot az egójának, és menj, éld az életed. Ne félj tőle. Gondold végig a legrosszabb következményt, amit elkövethet ellened… és rá fogsz jönni hogy kevésbé rossz, mint megfélemlítve a rabságában élni. Ne félj tőle. Nagyon kicsivel át lehet verni. Ne áruld el neki, hogy tudod, milyen ő. Tégy úgy, mintha minden rendben lenne. Neki, akinek soha semmi nem elég, a „mintha” elég lesz.

Érzelmileg is: ne beszéld meg vele, hogy „ellenségnek” tekinted! Bármilyen szomorú, önvédelmed érdekében kénytelen vagy belátni, hogy akit családtagnak, rokonnak – ezáltal bizalmi, kötődési személynek – hittél, valójában ellenfél, akivel ellenérdekeltek vagytok. Navarro is megerősít ebben a meggyőződésemben: „Ha veszélyben vagyunk, cselekedjünk! Ha a testünkben, a zsigereinkben, az agyunkban érezzük, hogy menekülnünk kell, tegyük meg. Legyünk óvatosak, lehetőleg ne vonjuk magára a figyelmét, csak meneküljünk!” (Joe Navarro: Veszélyes személyiségek, Libri Kiadó, 2015, 278-279. o.) „Gondolkozzunk! Ha rendkívül veszélyes személyiséggel van dolgunk (én idesorolnám a nárcisztikusokat is, nem csak a pszichopatákat), biztonságosabb, ha nem beszéljük meg vele a történteket, hanem inkább arra koncentrálunk, hogy biztonságba helyezzük magunkat. Önmagunk ellen cselekszünk, ha felszólítjuk, hogy kérjen segítséget (magyarul visszajelezzük neki, hogy valami komoly baj van vele), vagy ha túlságosan...