Nárcisztikus karácsony

A karácsony vörös posztó a nárcisztikus szemében, mert a mások által átélt örömteli, szeretetteljes érzések fájdalmasan emlékeztetik arra, hogy ők nem képesek erre. Mivel nem ők állnak az univerzum középpontjában ilyenkor, mindent elkövetnek, hogy elrontsák mások örömét (kivéve, ha tobzódnak ebben az idealizált időszakában az évnek). Ha megfosztottságuk és sérültségük tudatosodása nem az ünneplés szabotálásában nyilvánul meg, akkor magukra irányítják a figyelmet a drámával, amit generálnak.

 Íme 6 módja annak, hogyan teszik ezt. Melanie Tonia Evans gyűjtése követői saját élményei alapján:

1. Nem segít. Készülj fel arra, hogy mindent neked kell elintézni. Még akkor is, ha megígérte, hogy elhozza/megcsinálja. Minél inkább számítasz rá, annál biztosabb, hogy cserben fog hagyni.

2. Nem gondol másokra. Nem vesz/visz ajándékot, úgyhogy kénytelen vagy erre is te magad gondolni, ha nem akarod, hogy a gyerekeid összetörjenek, hogy nárcisztikus rokonuktól (szülőtől nagyszülőkig bármilyen verzió elképzelhető) nem kapnak semmit, vagy nem akarsz leégni vendégségbe menet, mert ha a nárci párodon múlna, biztosan üres kézzel állítanátok be. Melanie azt tanácsolja, hogy hagyd, hogy a nárcisztikus viselje figyelmetlensége következményeit és ne szolgáld ki jogosultságtudatát azzal, hogy lehetővé tedd neki, hogy csak kapjon és ne adjon. Szerintem helyzetfüggő, mi fér bele neked éppen és milyen a viszony.

3. Elhagy. Egy olyan időszakban, ami normál emberek számára a kapcsolódásról szól, a nárcisztikusok megélik az intimitásra és kötődésre való képtelenségüket és mivel utálják a kötelezettségeket, cserbenhagynak, akkorra időzítik a szakítást, stb. Melanie az tanácsolja, ha el akar menni, hadd menjen, és ne fogadd vissza az ünnepek után, mintha mi sem történt volna. Ő kihagyja a felsorolásból ennek az éremnek a másik oldalát, azokat a nárcisztikusokat, akik minden valódi érzelem kapcsolat ELLENÉRE elvárják, hogy együtt legyetek és eljátszátok az (ál)szent családot. Ők a belső űrt külsőségekkel pótolják, és betlehemi színjátékként adják elő az álkapcsolatot.

4. Kimarad az ünneplésből. Elveszi az örömödet azzal, hogy látványosan kívülálló marad. Játssza a sértődöttet, érzelmileg kivonul a közös élményekből. Hiába engednéd bele magad az ajándékbontogatás örömébe, elrontja a hangulatot. Ne hagyd, hogy elérje játszmázásával, hogy tönkretegye az estédet! Ereszd el a füled mellett a rosszindulatú megjegyzéseit! Ne tedd függővé a jó érzéseidet attól, hogy ő mit tesz, vagy nem tesz meg. Próbáld tőle függetlenül jól érezni magad.

5. Veszekedést szít. Ha nem tudja szabotálni mások örömét, azzal vet neki véget, hogy botrányosan viselkedik. Tervezd úgy a karácsonyt, hogy kihagyd belőle a bajkeverőket.

6. Leszólja az ajándékokat. Nem rólad szól, ha nem tetszik neki, ne vedd magadra. Jó ötlet, ha névtelenül cseréltek ajándékokat nagycsalád esetén. Ne tápláld energiával azáltal, hogy hagyod, hogy leszívjanak.

+1. Kiegészíteném Melanie gondolatait saját tapasztalataimból egy olyan típussal, akit nem hagyhatunk ki a felsorolásból, és akikkel tele van a Facebook: a Tökéletes Karácsonyt elvárókkal. Ők az ünnepi készülődés örömét már napokkal, hetekkel előre tönkreteszik a hihetetleül magas elvárásaikkal, hogy milyennek KELLENE lennie az ünnepnek a karácsonyi menütől a dekorációig, az ajándékozásról nem is beszélve. Én ezt nagyon egyszerűen oldottam meg az idén: minden elvárás alól felmentettem magam. Azt mantrázom magamnak hónapok óta, hogy a karácsony arról szól, hogy jól érezzük magunkat és ebbe ÉN IS beletartozok. Minden évtizedes hagyományt elengedtem, kizárólag a gyerek öröme maradt meg, amit az ajándéközön úgyis biztosít. Ha ezt az egy fényt meghagyom, az bevilágítja az egész ünnepet. Úgy tűnik, ez bejött. :)