Ugrás a fő tartalomra

Sérült vagy sérülékeny? Nárcisztikus áldozat vagy vékonybőrű nárcisztikus?

Sokan kérdik tőlem félve, amikor figyelmükbe ajánlom a patológiás nárcizmus működésére vonatkozó leírásokat, hogy ők nem nárcisztikusak-e.
Egy-egy cikk vagy könyvrészlet soha nem ragadhatja meg a jelenség teljességét és a mögöttes dinamikát, így az áldozatok azon -  traumatizáltságából fakadó viselkedéses jelenségei, hogy a nagyon intenzív, a helyzetekhez nem mindig illeszkedő rossz érzéseiket nem tudják kontrollálni, könnyen összetéveszthetőek a sérülékeny nárcisztikusok más mögöttes dinamikából fakadó túlérzékenységével.
Az alábbi összehasonlító táblázat talán segítségére lesz az áldozatoknak abban, hogy tisztában lássák a különbségeket, és kevésbé gyötörje őket a mardosó kétely és a pusztító öngyűlölet.

traumaeredetű tünet
nárcisztikus sérülés tünete
Traumatikus esemény
extrém: fenyegeti az egyén vagy mások testi vagy lelki egészségét (életveszély)
interperszonális (személyek közötti), enyhétől a súlyosig, a hiúság/önérzet sérül
az eseményre adott azonnali reakció
intenzív félelem, tehetetlenség, rettegés
megalázottság, megszégyenülés, harag
rémálmok az eseménnyel kapcsolatban
van, visszatérő, intenzív
nincs
esemény újraélése
flashback, viselkedésben újrajátszás, emlékbetörések
forgatja magát rajta, bosszúról fantáziál, nincs viselkedéses újrajátszás
Elkerülés
az eseményre emlékeztető minden ingert kerül, ha nem sikerül elkerülni: szorongás, depresszió
ha nem sikerül elkerülni: megalázottság-érzés, szégyenkezés
Érzéketlenség
a fájdalmas érzelmek, emlékek, gondolatok elnyomása, disszociáció, derealizáció, deperszonalizáció
érzelmi reaktivitás, az egó védelmében történő visszahúzódás
emelkedett arousal-szint
szorongás és félelem-vezérelte
harag és bosszú vezérelte
elsődleges tünetek
élmény-újraélés, szorongás, visszahúzódás, érzéketlenedés, depresszió
megalázottság, szégyen, düh
Felelősségérzet
bűntudat, önmagát hibáztatja, túlélők bűntudata: „bárcsak ezt vagy azt csináltam volna”
nincs felelősségérzete, mást hibáztat
hatása az Én-re (Self-re)
önbizalomvesztés, öngyűlölet, demoralizáció
kipukkan az ego-lufi: sérül a vetített énkép
düh
fél, hogy elveszti az érzései fölött az uralmat, irritált, frusztrációból fakadó dühkitörések, saját magára haragszik
tartós düh, ha a grandiózus énképét fenyegetés éri
félrediadnosztizált esetekben
más mentális betegségnek tulajdonítják
PTSD-nek hiszik
helyes diagnózis
PTSD, C-PTSD
nárcisztikus (esetleg borderline vagy hisztrionikus) személyiségzavar
terápiás lehetőségek
van
elsősorban düh-kezelés, önreflexió és felelősségvállalás nélkül a pszichoterápia hatástalan
kórlefolyás
krónikussá válhat, kritikus, hogy kap-e kezelést
változó
pereskedés
kerüli a konfrontációt, peren kívüli megegyezésre törekszik
növeli a dühét, élvezetet talál a bírósági bosszúhadjáratban, ezért aktívan keresi a pereskedés lehetőségét


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hogyan bánjunk egy nárcisztikussal?

Alapszabályok, ha nárcisztikussal kell bánnod: 1. Ismerd meg a jelenséget, hogy kiszámíthasd a játékszabályokat. Ez egy másik társasjáték ugyanis, mint amit te a normális emberi íratlan törvények és normák betartásával játszanál. A játszma lényege, hogy mindig ő nyer és ebben nincs fair play. 2. Ne konfrontálj: ne szembesítsd a hibáival és hogy mit csinál rosszul. Nem kijavítani fogja a viselkedését, hanem magadra zúdítod a hírhedt nárcisztikus haragot, ami a düh legpusztítóbb formája. 3. Húzz határokat és próbáld betartatni a szabályokat. „Ha te így beszélsz velem, akkor…” Vigyázz rá, hogy ne fenyegető legyen a hangnem, hanem a viselkedése következményeiről szóljon, amit röviden, egyszerűen megfogalmazol. Próbáld mindig a gyakorlati megoldás felé terelni a kommunikációt, ami az érzelmi manpipuláció esetében jobb, ha írásban történik. 4. A nárcisztikusnak is vannak gyenge pontjai, ő legalább annyira a te függőd, mint te az ő foglya. Ha ezt tudod, nem félsz annyira az „

Milyen szakítani egy nárcisztikussal?

Milyen szakítani egy nárcisztikussal? Kihívásokkal teli, mint maga a kapcsolat. 1. Hozzászoktál ahhoz, hogy állandóan a viselkedését elemzed, ezt eléggé nehéz abbahagyni. Ha tovább akarsz lépni, tudatosan kényszerítened kell magad arra, hogy ne rajta agyalj. 2. Ahhoz, hogy vele tudj maradni, racionalizálnod kellett az irracionális viselkedését, azaz állandóan felmentetted, kiszolgáltad az önámítását, magad előtt is tagadtad, hogy bánt, átértelmezted a hazugságait. Ha szakítás után hiányozni fog, ugyanezt fogod csinálni, meghamisítod az emlékeidet és a tapasztalataidat azzal, hogy „áh, nem is volt olyan rossz”. Ahhoz, hogy erről leszokj, szigorú kapcsolatmegvonásra van szükség (no contact). 3. Szorongani fogsz. Egyrészt, mert kialakított benned egy magas szorongásszintet az örökös cirkuszokkal, és az idegrendszered erre állt be, másrészt a szakítás eleve jár szorongással, pláne, ha még fenyeget is. Ráadásul a szex is megszűnt, ami termelne annyi dopamint, hogy csillapítsa a sz

Kik azok a nárcisztikus pszichopaták? Avagy az antiszociális személyiség jellemzői

Gyakran dobálózunk a pszichopata szóval, amikor különösen kegyetlen, gonosz nárcisztikus jön szembe. A jelenlegi diagnosztikus rendszerek különálló személyiségzavarként tartják számon a nárcizmust és a pszichopátiát (nárcisztikus és antiszociális személyiségzavarként), a nárcisztikus és a pszichopata szavaknak mégis van köze egymáshoz. A kapcsolat akképpen létezik, hogy az antiszociális – azaz másokra ártalmas - viselkedés egy patológiás személyiségszerveződés talaján alakul ki, ahol az énképet és a másokhoz való viszonyt a nárcisztikus jelleg dominálja. Nem könnyű elkülöníteni a nárcisztikust és a pszichopatát, hiszen a súlyos személyiségzavarok egyik legnagyobb pszichodinamikai szakértője, Otto Kernberg is úgy fogalmaz, hogy „a tulajdonságok tekintetében átfedések mutatkoznak az antiszociális személyiség és a nárcisztikus személyiségzavar antiszociális viselkedéssel diagnózis között”. (Kernberg, 2019, 201. o.) Annak megfelelően, hogy mi a nárcisztikus és az antiszociális ele