Miért van szükség arra, hogy a nárcisztikusokról önálló kategóriaként ennyit beszéljünk és megkülönböztessük őket másoktól? Mert mások. Ennek a jelentőségére mindig akkor jövök rá, amikor már pont feladnám a hitem az emberekben. Amikor egyfajta automatikusan lefutó algoritmusként az épp aktuális önzést, irigységet, érzéketlenséget, kegyetlenséget, kihasználást, ellenségességet és rosszindulatot tévesen „az embereknek úgy általában” tulajdonítom. Miközben mindössze arról van szó, hogy a nárcisztikusok és a pszichopaták azok, akik képesek a felsorolt válogatott kínzásokra. Ahhoz, hogy ne legyünk végtelenül reménytelenek és megkeseredettek, rendre emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy nem mindenki nárcisztikus. Gerd Altmann, Pixabay És hogy miért érdemes ismernünk működésük törvényszerűségeit, ahhoz legegyszerűbb Jordan B. Peterson pszichológusprofesszort idéznem: Akik egyazon szabályrendszer alapján élik az életüket, azok kölcsönösen kiismerhetővé válnak. Viselkedésü...
A nárcisztikusok által elkövetett - sokszor rejtett, csak verbálisan és érzelmileg megnyilvánuló - abúzus sokszor nagyobb rombolást végez, mint a nyílt fizikai erőszak. A tünetek felismerésében és az áldozattal való együttérzés kifejezésében segít ez az oldal. Létrehozásának célja az is volt, hogy az angolul bőségesen rendelkezésre álló szakirodalom magyarul is rendelkezésre álljon.