A nárcizmus megváltoztathatatlansága nem önmagában a probléma súlyosságával függ össze, hanem azzal - a jelenség lényegéből fakadó - feloldhatatlansággal, hogy a nárcisztikus személy saját pozitív énképe fenntartása érdekében minden azzal ellenmondó információt kirekeszt a tudatából. Í(gy, mivel nem veszi észre saját rossz tulajdonságait, nem is tud változtatni rajta.)
A valóság folyamatosan torzítva
kerül érzékelésre és értelmezésre: mintha mindig úgy forgatnánk a kaleidoszkópot,
hogy azt a képet mutassa, amit a nárcisztikus személy látni szeretne.
Ez magyarázza azt kognitív
torzítást, hogy minden esemény abból a szögből kerül megvilágításra, amiből a személy
jól jöhet ki. Ez vezet manipulatív kommunikációhoz, amivel azt akarja a
nárcisztikus elérni, hogy hallgatósága is úgy értelmezze a dolgokat, ahogy ő, illetve
gázlángozáshoz (gaslightinghoz), ahol a másik fél teljesen összezavarodik a
tekintetben, hogy mi a valóság.
Érdemes észben tartani, hogy saját legmegbízhatóbb iránytűnk magunk számára mi magunk vagyunk. Az egy tanulható képesség, hogy az érzékszerveink itt és most helyzetben észlelt információi alapján döntsük el, hogy mi a valóság. Különösen alkalmasak erre a jelen tudatosság (mindfulness) gyakorlatok, de nyugodtan bízhatunk a józan eszünkben, ha közben alkalmazzuk az önmagunkkal szembeni kíméletlen őszinteség elvét, amely távol tartja tőlünk azt a csábítást, hogy azt lássuk, amit látni szeretnénk.
(kép: Gordon Johnson, Pixabay)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Örömmel veszem a kommenteket, de trollszűrés van! :)