Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Amikor a (nárcisztikus) segítségnek ára van

Könnyű benézni a nárcisztikusokkal kapcsolatban azt, hogy gyakran tűnnek segítőkésznek, sőt akár önfeláldozónak is. Az altruizmus azonban a jutalmazó központunkat ingerli, mint a csoki és a szex, tehát nem biztos, hogy teljesen önzetlen a dolog. A közösségek szervezésében élen járó, mindenkivel (egészen pontosan az általuk kiszemeltekkel) bűbájosan viselkedő emberek színlelt nagylelkűsége sokszor nem más, mint macchiavellizmus , azaz jól leplezett érdek, melyek mentén a kellemesség eszközével mozgatnak másokat és érhetik el céljaikat, amelyek egyik legfontosabbika, hogy magukat szerethetőnek, fontosnak, jónak élhessék meg és másokat olyan függőségekbe hálózzanak be, ahol aztán valamilyen célra használhatóak lesznek. Az önfeláldozó mártír -játszma nem csak simán manipulatív, hanem egyenesen passzív-agresszív, aminek az agresszív érzelmi minősége könnyen lelepleződik, ha véletlenül nem vagyunk elég hálásak, vagy egyszer az életben nem szeretnénk igénybe venni a ránk tukmált „szolgáltatás
Legutóbbi bejegyzések

Workshopok az öngondoskodásról, érzelemszabályozásról a "hogyan legyünk jól" és "hogyan csináljuk jól" jegyében

Képzeld el, hogy a képen látható könyveket valaki mind elolvassa, szintetizálja és két óra alatt átadja neked... Elég gyors tempónak tűnik ahhoz, hogy megtaláld életed egyik legnagyobb rejtélyeire, elakadásaidra a választ? Hogy miért érzed magad rosszul, amikor igazából nem bánt vagy bántott senki? Hogy mikor lesz már végre jobb? Hogy miért nem tudsz úgy reagálni helyzetekre, ahogy szeretnél? Lehet, hogy elrugaszkodott célnak tűnik, de 2021 legyen a nagyléptékű gyógyulások éve. (Hiszen a #covid19 által súlyos betegségekkel terhelt 2020 után erre a lélektani egyensúly-helyrebillentésre nagyon is szükségünk van.)  Az illusztrációként szolgáló könyveket tényleg úgy szedtem össze, hogy egyik fontos témánk, a traumatizáló hatású nárcisztikus abúzus szempontjából releváns legyen. Van tehát mihez nyúlni, ha eszközöket keresünk nehézségeink megoldásához. Több évtizednyi munka van benne, mire kiforrott bennem egy olyan, saját élményen, terápiás tapasztalaton és elméleti képződésen alapuló tudás

A lélekgyilkosságok bűnelkövetési módjai

 

Online tréning az érzelmi önvédelemről rejtett bántalmazás esetén

Ha még nem lettünk volna eleget összezárva az idén - jönnek az ünnepek. Hogy megértsük, miért szív le a másik, miért esik rosszul, amit mond vagy csinál, és mit tehetünk ellene, hallgasd meg két órás online előadásomat az érzelmi bántalmazással szembeni védekezési lehetőségekről. Végre megtudhatod, ki vagyok és kérdéseket is feltehetsz! :) Időpont: december 19. szombat 13-15 óra között (ha egy hétköznap délelőtti időpont érdekelne inkább, írd meg!) Windows Team felületen (böngészőből indítható, alkalmazást nem kell hozzá letölteni Apple-seknek sem.) Részvételi díj: 5000 Ft Jelentkezés: tulelesitippek@gmail.com  (Fotó: Kershner, Pixabay)

A nárcisztikus valósághamisítás kaleidoszkópja

A nárcizmus megváltoztathatatlansága nem önmagában a probléma súlyosságával függ össze, hanem azzal  - a jelenség lényegéből fakadó - feloldhatatlansággal, hogy a nárcisztikus személy saját pozitív énképe fenntartása érdekében minden azzal ellenmondó információt kirekeszt a tudatából. Í(gy, mivel nem veszi észre saját rossz tulajdonságait, nem is tud változtatni rajta.) A valóság folyamatosan torzítva kerül érzékelésre és értelmezésre: mintha mindig úgy forgatnánk a kaleidoszkópot, hogy azt a képet mutassa, amit a nárcisztikus személy látni szeretne. Ez magyarázza azt kognitív torzítást, hogy minden esemény abból a szögből kerül megvilágításra, amiből a személy jól jöhet ki. Ez vezet manipulatív kommunikációhoz, amivel azt akarja a nárcisztikus elérni, hogy hallgatósága is úgy értelmezze a dolgokat, ahogy ő, illetve gázlángozáshoz (gaslightinghoz), ahol a másik fél teljesen összezavarodik a tekintetben, hogy mi a valóság. Érdemes észben tartani, hogy saját legmegbízhatóbb iránytű

A nárcisztikusok sanyarú világa

Gyerekemmel azokról az emberekről beszélgettünk, akik annyi fájdalmat okoztak neki (is) eddigi rövid élete során. Amikor eszébe jutott egy kisfiú, egy volt osztálytársa, aki rendszeresen bántotta a felnőttek látó-, és hallótávolságán kívül, így tört ki 10 évnyi bölcsességgel a háta mögött: „szegénynek milyen nyomorúságos lehet, hogy a másik bántására van szüksége!” És bizony. A nárcisztikusokat sokszor nem a nagyképű arroganciáról, hanem a folyamatosan elégedetlenkedő, irritált, frusztrált attitűdről lehet felismerni.   A „nárcisztikus” szó „nagyképűségként” való hétköznapi értelmezése egy olyan félreértés, amely súlyos következményekkel járhat. Ha nem kalkulálunk azzal, hogy a nárcisztikus igenis szenved, mégpedig saját fejlődésbeli hiányosságai és nem az aktuális körülmények miatt, az nagyon sok olyan mérgező játszmát indíthat, ahol vakon sétálunk bele a nárcisztikus poklának csapdájába. „Az önimádat fogalmát gyakran használják a nárcizmus lényegének leírására, azonban ez csak a

Létezik egészséges perverzitás?

A nyílt vagy rejtett bántalmazás természetét vizsgálva a szexualitás kérdése is megkerülhetetlen, hiszen a kapcsolati drámáknak elkerülhetetlen terepe a szexuális viselkedés. A szexuális perverziók részét képezik annak a megértésre váró rejtélynek, mely annyi sérülést és fájdalmat okoz. A szexuális fantáziák igen széles tárházát tekinti a jog és a pszichiátria rendben lévőnek, mindaddig, amíg az nem okoz kárt a másik személynek. [1] A nárcisztikusok önmagukat egészségesnek tartó megnyilvánulásaira adott kételyeim mentén mindig is motoszkált bennem a kérdés, hogy a hétköznapi értelemben perverzióknak tekintett és ebben az értelemben szőr mentén, de azért társadalmilag mégis tolerált szexuális viselkedés mennyire tekinthető egészségesnek, ha ez a fantázia mások bántására vagy a bántalmazás elviselésére vonatkozik. Nagyon tág fogalom az egészségesség, így ennek a definiálásába lehetetlen küldetés belemenni jelen cikk keretei között, érdemes lehet viszont számba venni a szadomazochiszt

A nárcisztikusok tükre - az "ikeráttételről" a gyakorlatban

Miért baj az, hogy nem egyformán vélekedünk? Hétköznapi dilemmámra most is találtam némi választ a nárcizmusra vonatkozó pszichodinamikai magyarázatoknál. Narcisszosz mítosza nem az önmagába szerelmes fiúról szól, hanem az önmagához tökéletesen hasonlító másik iránti szerelembe esésről. (Crisp - Gabbard: A nárcisztikusok sérelmei, Oriold Kiadó, Budapest, 2020) Ha a nárcisztikus vegytisztán önmagába lenne szerelmes, nem használna másokat arra, hogy visszatükrözzék önmaga tökéletesnek, idealizálhatónak tűnő mását. Amit a nárcisztikus akar, az az önmaga klónozott mása. Ezért akarja a Másikat tökéletesnek látni. A hozzá közel álló Másik mindig az ő Énjének a kiterjesztése, nem egy tőle független, elkülönült személy. A nárcisztikus, ha tükörbe néz, a legszebbnek akarja látni magát. És mivel a Másikkal való kapcsolatát önmaga tükrözésének (nem egy másik ember szuverén és autonóm létezésének) tekinti, abban pontosan ugyanazt akarja látni, amit ő helyesnek, szépnek és jónak lát. Ha nem a

Asszertivitás az agresszióval szemben

Remek összefoglalót vehet kézbe az, aki ki szeretne lépni a passzív, alárendelődő szerepből az igényei és szükségletei képviselete során, de nem azon az áron, hogy ő maga legyen agresszív és elnyomó. Csatolom a könyv néhány igen hasznos táblázatát.