Túlélési Tippek Nárcisztikusok Áldozatainak

Könnyű benézni a nárcisztikusokkal kapcsolatban azt, hogy gyakran tűnnek segítőkésznek, sőt akár önfeláldozónak is. Az altruizmus azonban a jutalmazó központunkat ingerli, mint a csoki és a szex, tehát nem biztos, hogy teljesen önzetlen a dolog. A közösségek szervezésében élen járó, mindenkivel (egészen pontosan az általuk kiszemeltekkel) bűbájosan viselkedő emberek színlelt nagylelkűsége sokszor nem más, mint macchiavellizmus , azaz jól leplezett érdek, melyek mentén a kellemesség eszközével mozgatnak másokat és érhetik el céljaikat, amelyek egyik legfontosabbika, hogy magukat szerethetőnek, fontosnak, jónak élhessék meg és másokat olyan függőségekbe hálózzanak be, ahol aztán valamilyen célra használhatóak lesznek. Az önfeláldozó mártír -játszma nem csak simán manipulatív, hanem egyenesen passzív-agresszív, aminek az agresszív érzelmi minősége könnyen lelepleződik, ha véletlenül nem vagyunk elég hálásak, vagy egyszer az életben nem szeretnénk igénybe venni a ránk tukmált „szolgáltatás...

A nárcizmus megváltoztathatatlansága nem önmagában a probléma súlyosságával függ össze, hanem azzal  - a jelenség lényegéből fakadó - feloldhatatlansággal, hogy a nárcisztikus személy saját pozitív énképe fenntartása érdekében minden azzal ellenmondó információt kirekeszt a tudatából. Í(gy, mivel nem veszi észre saját rossz tulajdonságait, nem is tud változtatni rajta.) A valóság folyamatosan torzítva kerül érzékelésre és értelmezésre: mintha mindig úgy forgatnánk a kaleidoszkópot, hogy azt a képet mutassa, amit a nárcisztikus személy látni szeretne. Ez magyarázza azt kognitív torzítást, hogy minden esemény abból a szögből kerül megvilágításra, amiből a személy jól jöhet ki. Ez vezet manipulatív kommunikációhoz, amivel azt akarja a nárcisztikus elérni, hogy hallgatósága is úgy értelmezze a dolgokat, ahogy ő, illetve gázlángozáshoz (gaslightinghoz), ahol a másik fél teljesen összezavarodik a tekintetben, hogy mi a valóság. Érdemes észben tartani, hogy saját legmegbízhatóbb irá...

Gyerekemmel azokról az emberekről beszélgettünk, akik annyi fájdalmat okoztak neki (is) eddigi rövid élete során. Amikor eszébe jutott egy kisfiú, egy volt osztálytársa, aki rendszeresen bántotta a felnőttek látó-, és hallótávolságán kívül, így tört ki 10 évnyi bölcsességgel a háta mögött: „szegénynek milyen nyomorúságos lehet, hogy a másik bántására van szüksége!” És bizony. A nárcisztikusokat sokszor nem a nagyképű arroganciáról, hanem a folyamatosan elégedetlenkedő, irritált, frusztrált attitűdről lehet felismerni.   A „nárcisztikus” szó „nagyképűségként” való hétköznapi értelmezése egy olyan félreértés, amely súlyos következményekkel járhat. Ha nem kalkulálunk azzal, hogy a nárcisztikus igenis szenved, mégpedig saját fejlődésbeli hiányosságai és nem az aktuális körülmények miatt, az nagyon sok olyan mérgező játszmát indíthat, ahol vakon sétálunk bele a nárcisztikus poklának csapdájába. „Az önimádat fogalmát gyakran használják a nárcizmus lényegének leírására, azonban ez csa...

A nyílt vagy rejtett bántalmazás természetét vizsgálva a szexualitás kérdése is megkerülhetetlen, hiszen a kapcsolati drámáknak elkerülhetetlen terepe a szexuális viselkedés. A szexuális perverziók részét képezik annak a megértésre váró rejtélynek, mely annyi sérülést és fájdalmat okoz. A szexuális fantáziák igen széles tárházát tekinti a jog és a pszichiátria rendben lévőnek, mindaddig, amíg az nem okoz kárt a másik személynek. [1] A nárcisztikusok önmagukat egészségesnek tartó megnyilvánulásaira adott kételyeim mentén mindig is motoszkált bennem a kérdés, hogy a hétköznapi értelemben perverzióknak tekintett és ebben az értelemben szőr mentén, de azért társadalmilag mégis tolerált szexuális viselkedés mennyire tekinthető egészségesnek, ha ez a fantázia mások bántására vagy a bántalmazás elviselésére vonatkozik. Nagyon tág fogalom az egészségesség, így ennek a definiálásába lehetetlen küldetés belemenni jelen cikk keretei között, érdemes lehet viszont számba venni a szadomazochiszt...

Miért van szükség arra, hogy a nárcisztikusokról önálló kategóriaként ennyit beszéljünk és megkülönböztessük őket másoktól? Mert mások. Ennek a jelentőségére mindig akkor jövök rá, amikor már pont feladnám a hitem az emberekben. Amikor egyfajta automatikusan lefutó algoritmusként az épp aktuális önzést, irigységet, érzéketlenséget, kegyetlenséget, kihasználást, ellenségességet és rosszindulatot tévesen „az embereknek úgy általában” tulajdonítom. Miközben mindössze arról van szó, hogy a nárcisztikusok és a pszichopaták azok, akik képesek a felsorolt válogatott kínzásokra. Ahhoz, hogy ne legyünk végtelenül reménytelenek és megkeseredettek, rendre emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy nem mindenki nárcisztikus. Gerd Altmann, Pixabay És hogy miért érdemes ismernünk működésük törvényszerűségeit, ahhoz legegyszerűbb Jordan B. Peterson pszichológusprofesszort idéznem: Akik egyazon szabályrendszer alapján élik az életüket, azok kölcsönösen kiismerhetővé válnak. Viselkedésü...

Gyakran dobálózunk a pszichopata szóval, amikor különösen kegyetlen, gonosz nárcisztikus jön szembe. A jelenlegi diagnosztikus rendszerek különálló személyiségzavarként tartják számon a nárcizmust és a pszichopátiát (nárcisztikus és antiszociális személyiségzavarként), a nárcisztikus és a pszichopata szavaknak mégis van köze egymáshoz. A kapcsolat akképpen létezik, hogy az antiszociális – azaz másokra ártalmas - viselkedés egy patológiás személyiségszerveződés talaján alakul ki, ahol az énképet és a másokhoz való viszonyt a nárcisztikus jelleg dominálja. Nem könnyű elkülöníteni a nárcisztikust és a pszichopatát, hiszen a súlyos személyiségzavarok egyik legnagyobb pszichodinamikai szakértője, Otto Kernberg is úgy fogalmaz, hogy „a tulajdonságok tekintetében átfedések mutatkoznak az antiszociális személyiség és a nárcisztikus személyiségzavar antiszociális viselkedéssel diagnózis között”. (Kernberg, 2019, 201. o.) Annak megfelelően, hogy mi a nárcisztikus és az antiszociális ele...

Ha a megoldási lehetőségeket keressük a gyógyulásra, ejtsünk szót a homeopátiáról is, amelyet nagy potenciálban pszichés zavarokra is alkalmaznak, még ha Magyarországon kevésbé ismert is ez a vonal (bár nemrég megjelent Bailey: Homeopátiás pszichológia című remekműve). Én egy német homeopátiás orvos, Dr. Ralf Werner könyvein keresztül ismertem meg ezt a szemléletet, és amikor egész éjszaka álmomban azt a kérdést forgattam, mit lehetne kezdeni ezzel a rengeteg felgyülemlett haraggal, ami bennem van, kezembe akadt Werner: Homeopathie – kräftig geschüttelt, Ein neuerWeg zum Kern der Persönlichkeit, 2010 könyve és a tartalomjegyzékben azonnal erre a címre szaladt a szemem: Hogyan adódik át generációról generációra a Staphisagria-rezonancia nárcisztikus visszaélés esetén. Áhh, mondom, ennél nagyobb véletlen egybeesés nem kell mára. Akkor ezt kipróbálom, és nektek is írok róla. A Staphisagria ugyanis a visszafojtott düh szere. Azokra a gyerekekre jellemző ez a rezgés, akik hosszú éve...

Nagy felháborodást keltettek a tanácsaim, miszerint bánj úgy a nárcisztikussal, ahogy ő veled: manipuláld és ne légy vele őszinte, mert bármit mondasz, felhasználja ellened. Megértem, hogy ez paradoxnak tűnik és nehéz vele mit kezdeni, hisz azon túl, hogy szeretnénk saját etikusságunk és jóemberségünk hiedelmét fenntartani, azt az illúziót is borzasztó nehéz elengedni, hogy a másik Társ, akivel megoszthatóak az igények, megbeszélhetőek a problémák. De nárcisztikus partner esetén sajnos ez nem így van. Ezt a rossz hírt hozza Balázs Zsuzsanna cikke  A Játékos, a Kiképzőtiszt, Rambo és a Többiek - azaz Mi zajlik a bántalmazó kapcsolatokban?  is. (Balázs Zsuzsanna, HVG Extra Pszichológia, 2017/3. szám, 36-39. o.) Sajnos egy bántalmazó - nárcisztikus - kapcsolatban - "a kölcsönös érdekérvényesítést célzó asszertív kommunikáció" nem alkalmazható az egyenlőtlen hatalmi viszonyok miatt. "A kölcsönös érdekérvényesítés legfőbb alaptétele, hogy a felek nyíltan és egyérte...

Sosem lehet eleget ismételni a nárcisztikus tulajdonságokat, azok olyanok, mint a kaleidoszkóp: mindig egy kicsit más arcát mutatja ez a jelenség, olyanniyra, hogy néha hajlamosak is vagyunk elbizonytalanodni, valóban azzal van-e dolgunk. Persze a kavicsok ugyanazok, amikből újra- és újrarendeződve más kép alakul ki, és ha eleget forgatjuk és nézegetjük a műszert, megismerjük annyira az alkotóelemeket, hogy a látszólagos szépség és változatos álca ellenére felismerjük, mivel is állunk valójában szemben. Ezúttal Bánki György - valóban nagyszerű, de mindenképpen "elég jó"-  könyve alapján ismertetem a "súlyos korai hiányérzet, frusztráció és megbántottság talaján" kialakuló nárcisztikus személyiségek jellemzőit.  (Bánki, 2016, 37.o.) A DSM-V diagnosztikai kritériumai alapján a Bánki György (2016) által vázolt kép az alábbi módon néz ki: "Az illető nagyfokú csodálatot igényel, a fantáziájában vagy magatartásában a többiek fölé helyezi és nagyszerűnek tartj...

A rejtett nárcisztikus személy a jogosultságtudatáról ismerhető fel leginkább, azaz arról a megrendíthetetlen hozzáállásról, hogy a világnak ki kell szolgálnia megkülönböztetett státuszát. A nárcisztikus drogszerűen függ attól az érzéstől, hogy ő különleges, és másokra van szüksége ahhoz, hogy hozzájuk képest érezhesse ezt. Ennek során követelőzve veti alá a másikat a saját akaratának felsőbbrendűség-érzésének fenntartásához. Az buktathatja le az egyébként másokra tekintettel lévőnek mutatkozó nárcisztikusokat, ha felsőbbrendű státuszukat fenyegető helyzetekben dühödt felháborodásban törnek ki, hogy „márpedig ez nekik jár”.  A környezet számára a meglepetést az okozhatja, hogy a nárcisztikus titokban nagyravágyó terveket dédelgetett, ambícióit gyakran álszerénység fedi. Ha nincs veszélyben az egója, újra visszahúzódik és ártatlannak, ártalmatlannak tűnik.

Alapszabályok, ha nárcisztikussal kell bánnod: 1. Ismerd meg a jelenséget, hogy kiszámíthasd a játékszabályokat. Ez egy másik társasjáték ugyanis, mint amit te a normális emberi íratlan törvények és normák betartásával játszanál. A játszma lényege, hogy mindig ő nyer és ebben nincs fair play. 2. Ne konfrontálj: ne szembesítsd a hibáival és hogy mit csinál rosszul. Nem kijavítani fogja a viselkedését, hanem magadra zúdítod a hírhedt nárcisztikus haragot, ami a düh legpusztítóbb formája. 3. Húzz határokat és próbáld betartatni a szabályokat. „Ha te így beszélsz velem, akkor…” Vigyázz rá, hogy ne fenyegető legyen a hangnem, hanem a viselkedése következményeiről szóljon, amit röviden, egyszerűen megfogalmazol. Próbáld mindig a gyakorlati megoldás felé terelni a kommunikációt, ami az érzelmi manpipuláció esetében jobb, ha írásban történik. 4. A nárcisztikusnak is vannak gyenge pontjai, ő legalább annyira a te függőd, mint te az ő foglya. Ha ezt tudod, nem félsz annyira az „...

Olyan önmagára fordított túlzott mértékű figyelem, amely másokra nézve káros, hátrányos következményekkel jár. Az nem baj, ha jól akarjuk érezni magunkat a bőrünkben. Amitől ez patológiásnak számít az az, hogy mindenáron, akár a másik kárára akarjuk jónak magunkat megélni. Semmi nem számít, csak hogy mi jöjjünk ki jól szituációkból és ennek során senkire és semmire nem vagyunk tekintettel. A bejegyzés alapjául szolgáló cikk szerzője azért tartja világméretű járványnak a nárcizmust, mert olyan kultúrában élünk, ahol a személyes érzelmi hitelesség nem érték. Nem tanuljuk meg, hogy kell az érzelmeinkkel bánni. Egy ilyen közegben nevelődve a nárcisztikus személy gyengeségnek tartja az érzelmek megélését és fél az érzelmei feletti kontroll elvesztésétől. A valódi énjét, az érzéseit megtagadja, és egy álszemélyiséget hoz létre, így minden cselekedete és megnyilvánulása is művi, azaz nem természetes, patológiás lesz. Mindenki nárcisztikussá válhat, ha elszakad saját belső békéjétől,...

Ígérget, hangzatosat és csábítót – csak nem tartja be. Mert valami mindig közbejön. Persze valami olyan, ami rajta kívül áll, és te tök megértő vagy persze. Behívják műtőbe, hja, hát ilyen a munkája. Behívatta a főnök. Elhúzódott a tárgyalás. A gyerek meccse. A bírósági tárgyalás. Milyen ember lennél te, ha ezért haragudnál rá. Hogy kínnal-keservvel passzoltad el a gyereket arra az egy órára? Hogy lett volna más dolgod is? Hogy rendet raktál? Hogy lemondtál egy másik találkozót ezért? Az nem érdekes. Vársz, tűrsz. Lebegteted a   libidódat is, mert – ne kerteljünk – erre van kihegyezve a kettőtök kapcsolata. Néha az a benyomásod, direkt csinálja: Felemel, virtuálisan felhergel – aztán leejt. Jó magasról jó mélyre. Játszik, mint cica az egérrel. Ő élvezi ezt, hogy zsinóron rángat, akkor vesz elő, amikor akar, és ehhez készenlétben, izzásban tart – de ő kényelmesen csinálja. Csak ha belefér egyéb, nálad sokkal fontosabb bokros teendői közzé. Ha kedve van. Nem tartozik elszámoln...

1. Manipulatívak: el akarják érni, hogy mások azt tegyék, amit ők akarnak. 2. Ítélkeznek, folyamatosan kritizálnak. 3. Nem vállalnak felelősséget a saját érzéseikért, ezeket ehelyett rád vetítik, neked tulajdonítják. 4. Nem kérnek bocsánatot, szerintük nincs is rá szükség, mindig más a hibás. 5. Következetlenek, sosem tudhatod, épp „kivel” vagy. Az értékrendjüket, viselkedésüket mindig ahhoz igazítják, hogy éppen mivel érik el leginkább a céljukat. 6. Bizonyítanod kell nekik. Elvárják, hogy őket válaszd valaki mással szemben, vagy az ő érdekeiket, szükségleteidet helyezd a sajátjaid elé. A „oszd meg és uralkodj” elvével operálnak, képesek teljesen elvágni téged más fontos kapcsolataidtól. 7. Védekezésre késztetnek. 8. Nem viselik gondodat, nem támogatóak, nem érdekli őket, neked mi a jó. Sőt, ha veled valami jó történik, az elveszi a figyelmet róluk, szóval azonnal kötözködni kezdenek. A lojalitás ismeretlen fogalom számukra. Eredeti cikk: https://www.psychologytoday.com/blog/in-flu...