Túlélési Tippek Nárcisztikusok Áldozatainak

Ezt és az ehhez hasonló oldalakat felnőttek olvassák, közülük sokan bántalmazó kapcsolatok túlélői. De mi van azokkal a gyerekekkel, akik nem kereshetik poszttraumás tüneteikre, panaszaikra a gyógyírt és a magyarázatot az interneten? Az ő sérüléseikre közvetett módon tüneteik vagy viselkedésük hívja fel a figyelmet, és a körülöttük élő felnőttek felelőssége, hogy választ és segítséget kapjanak problémáikra. Dr. Renéé P. Marks, a serdülőkori disszociációról szóló debreceni előadásán (2018) az alábbi viselkedésbeli problémákat sorolta fel traumatizáltság esetén: 1. A szabályoknak való gyakori ellenszegülés 2. Másokkal szembeni agresszió 3. Intenzív dühkitörések 4. Extrém hangulatingadozások 5. Mások megtévesztése, hazudozás 6. Irányító, utasítgató viselkedés 7. Korlátokkal és külső kontrollal szembeni alacsony tűrőképesség 8. Mások hibáztatássa saját hibákért, problémákért 9. Újdonságok és változások nehéz kezelése 10. Kapcsolatokon belül a társat kihasználó és manipulatí...

A trauma hatásai A traumatizáció hatásmechanizmusáról való tudás, lelki működésünk tudatossága fél gyógyulás, ahogy előző posztunk is hangsúlyozta a pszichoedukáció fontosságát. Ennek érdekében fordítottam le a trauma lélektani utóhatásait ábrázoló infografikát . A biztonság elvesztése :   A világ egy olyan hellyé válik, ahol bármi megtörténhet. A veszélyérzékelés hiánya :  Honnan tudhatnád, mi veszélyes, ha az bánt, akiben megbíztál és neked ez számít normálisnak? A bizalom elvesztése :  Ez különösen akkor igaz, ha a bántalmazó családtag, vagy családi barát. Szégyen : Rettentő, elsöprő erejű, bénító erejű szégyen. Gyerekként még egy iskolai feladatban elkövetett hibázás is kiválthatja a szégyenérzetet. Egy ilyen gyerek olyan felnőtté érhet, aki nem tudja elviselni, ha téved, mert annyira aktiválódik benne ez a mérgező érzés. Az intimitásra való képesség elvesztése :  A gyerekkorukban szexuálisan molesztáltak számára a szexuális kapcsolat vagy k...

Olyan önmagára fordított túlzott mértékű figyelem, amely másokra nézve káros, hátrányos következményekkel jár. Az nem baj, ha jól akarjuk érezni magunkat a bőrünkben. Amitől ez patológiásnak számít az az, hogy mindenáron, akár a másik kárára akarjuk jónak magunkat megélni. Semmi nem számít, csak hogy mi jöjjünk ki jól szituációkból és ennek során senkire és semmire nem vagyunk tekintettel. A bejegyzés alapjául szolgáló cikk szerzője azért tartja világméretű járványnak a nárcizmust, mert olyan kultúrában élünk, ahol a személyes érzelmi hitelesség nem érték. Nem tanuljuk meg, hogy kell az érzelmeinkkel bánni. Egy ilyen közegben nevelődve a nárcisztikus személy gyengeségnek tartja az érzelmek megélését és fél az érzelmei feletti kontroll elvesztésétől. A valódi énjét, az érzéseit megtagadja, és egy álszemélyiséget hoz létre, így minden cselekedete és megnyilvánulása is művi, azaz nem természetes, patológiás lesz. Mindenki nárcisztikussá válhat, ha elszakad saját belső békéjétől,...

Miért kötődünk a bántalmazóhoz? Akármilyen furcsa, ez van: nehéz szabadulni. Mindannyian tapasztaljuk, mennyire nehéz elengedi azt, aki bánt minket. Patológiás, de nem a mi patológiánk miatt. Ez egy visszaélés azzal, hogy bajban vagyunk és egy erős, hatalmas személy védelmezésére vágyunk. Ja, hogy a bajt épp az okozza, akitől egyben a megmentésre is számítunk? Hja igen, ez beteg. Az egész gyerekkorban kezdődik, amikor a bántalmazott gyerek kénytelen továbbra is a róla gondoskodó felnőtt közelében maradni, mert nincs hová mennie a nagy, veszélyes világban. Ez egy biológiai kód. A túszul ejtett rabok olyan traumát szenvednek el, hogy beindul egy szinte automatikus folyamat: visszacsúsznak egy gyermekien kiszolgáltatott állapotba, és épp a túszejtő az a hatalommal rendelkező személy, akin az életük múlik, tehát perverz módon hozzá fognak kötődni. Ez a Stockholm-szindróma. 4 tényező együttes jelenléte elég a kialakulásához és nárcisztikus bántalmazás esetén is életbe lép: 1. A...

Az alábbi cikk a komplex poszttraumatikus stressz zavart ismerteti Tóth Kata fordításában. A complex poszttraumás stressz zavar (C-PTSD) olyan állapot, mely akkor jelentkezhet, ha krónikusan vagy hosszú időn át tartóan érzelmi traumának van kitéve az áldozat, melyből nincs, vagy nagyon kevés a reménye a kitörésre, elmenekülésre. A helyzet fölött nincs, vagy nagyon kevés irányítása van. Ilyen helyzetek a következők lehetnek: családon belüli érzelmi, fizikai vagy szexuális bántalmazás gyermekkori érzelmi, fizikai vagy szexuális bántalmazás fogságban tartottság vagy elrablás rabság vagy kényszermunka hosszú ideig tartó bebörtönözöttség és kínzás a személyes határok ismételt megsértése, áthágása egy másik személy, személyek vagy heyzet által az áldozat hosszan fennálló tárgyiasítása gázlángozásnak és hamis vádaknak kitettség hosszan fennálló következetlen, húzd-meg-ereszd-meg vagy váltakozó dühös és beszippantó/elcsábító viselkedésnek kitettség mentálisan va...