Milyen szakítani egy nárcisztikussal?
Kihívásokkal teli, mint maga a kapcsolat.
1. Hozzászoktál ahhoz, hogy állandóan a viselkedését elemzed, ezt eléggé nehéz abbahagyni. Ha tovább akarsz lépni, tudatosan kényszerítened kell magad arra, hogy ne rajta agyalj.
2. Ahhoz, hogy vele tudj maradni, racionalizálnod kellett az irracionális viselkedését, azaz állandóan felmentetted, kiszolgáltad az önámítását, magad előtt is tagadtad, hogy bánt, átértelmezted a hazugságait. Ha szakítás után hiányozni fog, ugyanezt fogod csinálni, meghamisítod az emlékeidet és a tapasztalataidat azzal, hogy „áh, nem is volt olyan rossz”. Ahhoz, hogy erről leszokj, szigorú kapcsolatmegvonásra van szükség (no contact).
3. Szorongani fogsz. Egyrészt, mert kialakított benned egy magas szorongásszintet az örökös cirkuszokkal, és az idegrendszered erre állt be, másrészt a szakítás eleve jár szorongással, pláne, ha még fenyeget is. Ráadásul a szex is megszűnt, ami termelne annyi dopamint, hogy csillapítsa a szorongásodat. A gyógyulásod érdekében aktívan tenned kell magadért feszültségcsökkentő tevékenységekkel, pl. légzés, tánc, jóga, relaxáció, stb.
4. Ürességet érzel. A nárcisztikus körül állandó rohanás és kapkodás volt az életed, hogy normális mederben tartsd a dolgokat. Most, hogy már nincs, aki zsinóron rángat, hirtelen űr támad az életedben. Szinte unalmasnak érzed. Foglald el magad új tevékenységekkel, barátokkal és tanulj meg egyedül is feltöltődni, ne mindig kívülről keresd annak a forrását, hogy jól érezd magad.
5. Szégyelled magad amiatt, hogy ennyire megvezetett. A „hogy lehettem ilyen hülye” önostorozás helyett bocsáss meg magadnak. Nem volt önbizalmad, ő meg mestere a porhintésnek. Tévedni emberi dolog.
6. Kételkedés önmagadban: mivel a nárcisztikus mást sem csinált, csak leértékelt, hogy magát ezáltal emelhesse magasabbra, nem kaptál tőle biztatást, támogatást, elismerést, önbizalmad romjai között találod magad a szakítás után. Menj terápiába, hogy visszanyerd a magabiztosságodat, amit a nárcisztikus szándékosan vett el tőled.
7. Szexuális frusztráció. A nem jól működő kapcsolatokat sokszor a szex tartja össze, mert intimitás és az érzelmi szükségletek kielégítése nincs. A nárcisztikusok meg különösen jól tudják hatalmi eszközként használni a szexet is: azt akarják, hogy akarják őket. Ehhez manipulatív módon gerjeszti a vágyadat iránta és méri ki patikamérlegen, hogy mennyit kaphatsz belőle, fenntartva a vágyakozást. Ez szakítás után is fenntarthatja a szexuális vágyat iránta. A cikk szerzője gyógyírként a vibrátort javasolja, mely épp annyi érzelemmel és empátiával rendelkezik, mint az olyannyira hiányolt szerető.
8. Féltékenység. A nárcisztikusok napokon belül pótolni fognak, mivel nem viseltetnek olyan érzelmekkel a másik fél iránt, mint egy normális ember. Kapcsolatotok nem volt más, mint egy olyan együttműködés, mely már nem volt előnyös számára, mihelyst nem tűrted tovább, hogy kihasználjanak. Gondolj arra, hogy szegény nőkre milyen sors vár, és féltékenységed máris együttérzéssé alakul.
9. Sajnálod, hogy így alakult. Hogy ennyi időt, energiát vesztegettél rá, netalántán még gyereked is van tőle. De az emberi életet nem lehet megúszni olyan döntések nélkül, amelyeket megbánunk. Ne vigasztaljon, hogy ő nem bán meg semmit. Az a természetellenes.
10. Gyászolsz annak összes érzelmi hullámvölgyével, ellentmondásos érzésével.
Eredeti cikk: http://www.mindbodygreen.com/0-27078/what-its-really-like-to-break-up-with-a-narcissist.html
Kihívásokkal teli, mint maga a kapcsolat.
1. Hozzászoktál ahhoz, hogy állandóan a viselkedését elemzed, ezt eléggé nehéz abbahagyni. Ha tovább akarsz lépni, tudatosan kényszerítened kell magad arra, hogy ne rajta agyalj.
2. Ahhoz, hogy vele tudj maradni, racionalizálnod kellett az irracionális viselkedését, azaz állandóan felmentetted, kiszolgáltad az önámítását, magad előtt is tagadtad, hogy bánt, átértelmezted a hazugságait. Ha szakítás után hiányozni fog, ugyanezt fogod csinálni, meghamisítod az emlékeidet és a tapasztalataidat azzal, hogy „áh, nem is volt olyan rossz”. Ahhoz, hogy erről leszokj, szigorú kapcsolatmegvonásra van szükség (no contact).
3. Szorongani fogsz. Egyrészt, mert kialakított benned egy magas szorongásszintet az örökös cirkuszokkal, és az idegrendszered erre állt be, másrészt a szakítás eleve jár szorongással, pláne, ha még fenyeget is. Ráadásul a szex is megszűnt, ami termelne annyi dopamint, hogy csillapítsa a szorongásodat. A gyógyulásod érdekében aktívan tenned kell magadért feszültségcsökkentő tevékenységekkel, pl. légzés, tánc, jóga, relaxáció, stb.
4. Ürességet érzel. A nárcisztikus körül állandó rohanás és kapkodás volt az életed, hogy normális mederben tartsd a dolgokat. Most, hogy már nincs, aki zsinóron rángat, hirtelen űr támad az életedben. Szinte unalmasnak érzed. Foglald el magad új tevékenységekkel, barátokkal és tanulj meg egyedül is feltöltődni, ne mindig kívülről keresd annak a forrását, hogy jól érezd magad.
5. Szégyelled magad amiatt, hogy ennyire megvezetett. A „hogy lehettem ilyen hülye” önostorozás helyett bocsáss meg magadnak. Nem volt önbizalmad, ő meg mestere a porhintésnek. Tévedni emberi dolog.
6. Kételkedés önmagadban: mivel a nárcisztikus mást sem csinált, csak leértékelt, hogy magát ezáltal emelhesse magasabbra, nem kaptál tőle biztatást, támogatást, elismerést, önbizalmad romjai között találod magad a szakítás után. Menj terápiába, hogy visszanyerd a magabiztosságodat, amit a nárcisztikus szándékosan vett el tőled.
7. Szexuális frusztráció. A nem jól működő kapcsolatokat sokszor a szex tartja össze, mert intimitás és az érzelmi szükségletek kielégítése nincs. A nárcisztikusok meg különösen jól tudják hatalmi eszközként használni a szexet is: azt akarják, hogy akarják őket. Ehhez manipulatív módon gerjeszti a vágyadat iránta és méri ki patikamérlegen, hogy mennyit kaphatsz belőle, fenntartva a vágyakozást. Ez szakítás után is fenntarthatja a szexuális vágyat iránta. A cikk szerzője gyógyírként a vibrátort javasolja, mely épp annyi érzelemmel és empátiával rendelkezik, mint az olyannyira hiányolt szerető.
8. Féltékenység. A nárcisztikusok napokon belül pótolni fognak, mivel nem viseltetnek olyan érzelmekkel a másik fél iránt, mint egy normális ember. Kapcsolatotok nem volt más, mint egy olyan együttműködés, mely már nem volt előnyös számára, mihelyst nem tűrted tovább, hogy kihasználjanak. Gondolj arra, hogy szegény nőkre milyen sors vár, és féltékenységed máris együttérzéssé alakul.
9. Sajnálod, hogy így alakult. Hogy ennyi időt, energiát vesztegettél rá, netalántán még gyereked is van tőle. De az emberi életet nem lehet megúszni olyan döntések nélkül, amelyeket megbánunk. Ne vigasztaljon, hogy ő nem bán meg semmit. Az a természetellenes.
10. Gyászolsz annak összes érzelmi hullámvölgyével, ellentmondásos érzésével.
Eredeti cikk: http://www.mindbodygreen.com/0-27078/what-its-really-like-to-break-up-with-a-narcissist.html
Jelenleg a legmélyebb ponton érzem magamat. Minden egyes szava ennek a bejegyzesnek ezer %-ban igaz. Nyűgös volt a 3 ev,amit "csak" laza kapcsolatban toltottem egy narcisz ferfivel. A folytonos rángatas,az állandó megbocsátás,az erzelmi anyagi kihasználás. Nehéz lesz túllépni. Szerencsésnek tartom magamat,hogy rátaláltam erre az oldalra és nagyon sajnálom azokat a nőket,akik meg nem is sejtik mi vár rájuk, amikor belebonyolódnak egy ilyen kapcsolatba a narcisztikussal. Lesz munkájuk a pszichológusoknak.
VálaszTörlésMintha en írtam volna...Én is 4 évig tűrtem. Az elején jol indult, aztan kezdődtek a fura dolgok, eltűnések, kritizálások, elszigetelés, stb. Többször "lázadtam" vagy szakítottunk. Majd visszajött és megígérte hogy változtat, de minden maradt. Csak akkor találkozzunk ha neki megfelelt, állandóan sajnáltatta magát, de közben topmenedzserként /ügyvezetőként felsőbbrendűnek tartotta magát, a hatalomban lubickolt. Most már látom kívülről a helyzetet, köszönöm! Jók ezek a cikkek, 100%-ig illenek a leírtak.
TörlésJelenleg a legmélyebb ponton érzem magamat. Minden egyes szava ennek a bejegyzesnek ezer %-ban igaz. Nyűgös volt a 3 ev,amit "csak" laza kapcsolatban toltottem egy narcisz ferfivel. A folytonos rángatas,az állandó megbocsátás,az erzelmi anyagi kihasználás. Nehéz lesz túllépni. Szerencsésnek tartom magamat,hogy rátaláltam erre az oldalra és nagyon sajnálom azokat a nőket,akik meg nem is sejtik mi vár rájuk, amikor belebonyolódnak egy ilyen kapcsolatba a narcisztikussal. Lesz munkájuk a pszichológusoknak.
VálaszTörlésSziasztok!Én a mai napig egy ilyen férfival élek és ráadásul a férjem.Bármit teszek semmi nem jó,mindenért engem okol,soha nem ért és hallgat meg,nem törődik az érzéseimmel,minden csak róla szól ő a tökéletes.A bántó szavaival mindíg sérelmez és nem fogja fel hogy rosszabbul esik mint ha fizikailag bántana.Állandoan manipulál és sikerül is neki.Tudom hogy nem én csinálom rosszul a dolgokat tudom hogy nem én vagyok a hibás de valahogy a végén csak sikerül velem elhitetnie az ellenkezőjét és minden kezdődik előlről.5 éve működik ez így köztünk.Ha meg merem neki mondani az igazamat akkor az egy nagy veszekedésbe torkollik olyankor fizikailag nem bánt de szavakkal igen és nagyon agresszív össze szorított fogakkal vicsorog és bele vág ököllel a falba stb.Többször rászántam magam hogy el hagyom mert már ki csinál lelkileg és el nyom,de másnap mindig vissza jön én meg viszza fogadom mintha a függője lennék pedig tudom hogy a kapcsolatunk sose változik de jol tud manipulálni.Tudom hogy abban én is hibás vagyok hogy nem hagyom el végleg magam sem értem hogy miért tűröm neki hogy megalázzon és lelki roncsá tegyen
VálaszTörlésÁtérzem,7év, függőség, nehéz kiszállni.
TörlésPedig ki kell szállni. Nem létezik más megoldás. Olvass utána a Stockholm szindrómának.
TörlésKedves Lilla!
TörlésSajnos nem vagy egyedül, az én férjem minden szempontból ugyanez... Merő hullámvasút az életünk, egyik kezével símogat, másikkal meg az ellenkezőjét teszi. Periodikusan borul a bili, amikor ő sokall be az én "borzalmas " viselkedésemből mondvacsinált kis problémákkal. Ilyenkor persze teljesen megzuhanok, enni és aludni se tudok amíg ez nem rendeződik valamilyen formában. Most is ő besokallt, csak ő ám, lemondatta velem az évfordulóra foglalt wellnesst (amit már hetek óta annyira vártam) és kijelentette, hogy ő most egy hétig anyósomnál gondolkodik.. Persze közben messengeren gyakran rámír mennyire szeret és a többi, de mikor rákérdezek nem jönne haza újra, haggyam őt gondolkodni. Az eszem tudja ebbe egyszer belehalok, de a lelkem nem ereszti. Fájdalmas dolog ez, természetesen nem kötöm a család orrára, ők azt hiszik minden ok, próbálom rejteni a vergődésem, mert szégyenlem, hogy így alakult, idáig hagytam fajulni.
Kedves, üdvözöllek a klubban! Amiket írtál, dettó.. 37 év után szakítottam a férjemmel, a 4 gyerekből már 3 felnőtt. Az első év... Szörnyű! B stressz komplex hegyekben, hogy talpon maradjak, a kisgyereket eltartsam, pedagógusként helytálljak. De ahogy távolodó tőle időben, úgy válik egyre képtelenebbnek az, amit előtte símán beszoppantottam tőle. Úgyhogy kitartás és bátorság! Sokan jártunk így!
TörlésSziasztok ,Aki "túl éli "őket erős lesz.Profi módon manipulálnak,mire ráeszmélsz miben vagy már "függővé "tettek...Áldozatok ők is ,de másokat is azzá tesznek ...Fuss menekülj ha tudsz .Ha nem minimális kommunikáció ...A rájuk szánt energia körülbelül olyan mint ,lyukas vederbe vizet tölteni,semmi értelme.
TörlésMindig akkor drámázik, amikor elutaznátok, amikor olyan program van láthatáron, amit te nagyon szeretsz. De ez nem véletlen!
TörlésSziasztok!
VálaszTörlésA barátnőm perzsa lány aki nem biztos hogy nárci, de kétségkívűl hordozza a stílusjegyeket.
Pár napja szakítottak vele mert nem erre az életre vágyom viszont érzem a függőséget amit engedtem hogy kialakuljon bennem!
A kérdésem az lenne ezek s jellemző viselkedési formák a női és férfi nárcikra azonosak vagy lehetnek eltérőek?
A kultúrális különbség is okozhatja ezt nem csak a személyiségzavar?
Valaki tudna ezzel kapcsolatban választ, írást azt megköszönném!
Nekem anyám ilyen. Egész eddigi életemre rátette a nyomát. Most "szakítottam" vele végleg. Szinte minden pont igaz...
VálaszTörlésLinda en is ilyen ferfivel voltam meg kell ertened hogy nem szeret nem tud szeretni az ilyen fereg csak hasznal barmire amire szuksege van egy semminek tart es ezt erezteti is amint utana jarsz a narcisz jelensegnek megfogod erteni miutan megertettem elhagytam es vissza se nezek a fuggosegem is elmult udv
VálaszTörlés
TörlésSzia!
Azóta sem estél vissza? Napokban lett vége, nagyon szenvedek. De borzasztó volt, egy rémalom, mindenért én voltam a hibás. Rájott, h felétekenyebb típus vagyok, úgy becsavart, h már azt sem tudtam mi igaz mi nem. Állandóan felmentettem, megvedtem a gyerekeim elől, h ne tudják, h milyen. Volt, büntetés. Elején nem. Is tudtam, h mi van, h nem mentünk ki a lakásból, ha szerettem vna vhova menni, lemondta. Hétvégente ha olyan volt a kedve.. Nem. Beszélt velem. Mert mert vmit kérdezni tőle. Ami neki nem tetszett, volt már pofon. Leköpött. Ki akart dobni a kocsiból, mert szóltam, h az anyja beszologatott nekem. Legutóbb a hajamnal fogva akart kidobni a kocsiból.. Szörnyű, teljen oda vagyok :-(
Azt hiszem én is ebben a cipőben járok. Néha elképesztő szégyen lesz rajtam úrrá, hogy segítő szakember lévén sem ismertem fel, hogy miben vagyok. Most folyamatosan kérdéseket teszek fel magamnak, hogy miért hagytam, hogy bántson. Az itt leírtak, valamint a témában született írások mentén biztos vagyok benne, hogy egy rejtett nárcisztikus ember áldozata vagyok. Elképesztően nehéz dolgokon megyek ketesztül. Szakirodalom szerűen jelennek meg nálam is a tünetek, s csak remém, hogy egyszer vége lesz ennek az őrületnek. Annyi, de annyi minden kavarog bennem. Harag, düh, szégyen, félelem, megálázottság, stb. Ez iszonyatosan fárasztó lelkileg, testileg egyarant.
VálaszTörlésSziasztok,
VálaszTörlésSokadszor (3x) szakítottam vele kb 1 hete. 2 éve voltunk "kapcsolatban". Illetve azt hittem, hogy abban voltunk. A fenti kommentekben leírtak nagyon ismerősen csengenek számomra is. Nálam még az is tetézte a helyzetet - a legutóbbi szakításom oka - hogy nem tudtam hol lakik. Ezt két éve nem mondta el. Mikor megkérdeztem, vagy mondtam jól esne ha én is elmehetnék hozzá, a válasz az volt "majd". Volt csenddel verés, volt hibáztatás, mártíromkodás, lekicsinylés, stb..... Ő állítólag két éve munkanélküli, kirugták a vezetői pozicióból. Oda akar visszakerülni, én eddig bírtam az asszisztálást mindenhez. Soha nem volt ideje hétvégéken, mert mindig volt valami ürügye, hogy ne legyünk együtt. Csak hétközben, és csak akkor ha neki jó volt találkoztunk, mondhatom nekem ez már 2 év után nem elég. Miután egy újabb külön töltött hétvége bekövetkezett - amire előzetesen megbeszéltük találkozunk, én készültem, ő meg hirtelen nem ért rá - valamint "elfelejtette" a születésnapom, elszakadt a cérna. Szakítottam vele. Rettenetesen nehéz most, mert az agyam tudja már, hogy egy nyomorult beteg ember, de a kötődés ott van bennem, hogy lehet nem tettem eleget érte. Nos én többet tettem, mint bárki ezen a földön tett volna. Mindent, szó szerint mindent megtettem érte. Használt, kihasznált. A jóindulatom, az empátiám, a türelmem mindent. MIkor pedig válaszút elé állítottam, hogy akkor döntse el velem vagy nélkülem, jött megint a "lelkileg össze vagyok törve" duma. Nos elegem lett. Én számtalanszor össze voltam törve, átsírt éjszakák, állandósult egyedüllétek, stb stb....
És nagyon hülyén hangzik, de most hogy véget vetettem a kapcsolatnak, hiányzik. Már saját épelméjűségemben kételkedek jelen pillanatban. HOgyan hiányozhat valaki egy normális nőnek, aki őt állandóan bántotta??? Teljesen össze vagyok zavarodva. Nem vagyok bosszúálló, de legszívesebben kiírnám ide a nevét, hogy figyelmeztessek másokat. De nem teszem. Elmegyek újból terápiára, és kijövök ebből a gödörből.
De most nem jó, nagyon nem jó. Remélem sikerül most már végleg megszabadulnom tőle, és lezárhatom ezt a 2 évet.
Bocs a hosszú bejegyzésért....
Szia!
TörlésLátom, ez egy nyári bejegyzés.. megtudhatom, most mi a helyzet?
Én pont ebben a cipőben járok, amiben te akkor.. hiányzik. :-(
Én még rosszabb helyzetben vagyok. 18 (!) év után sikerült kilépnem egy ilyen kapcsolatból és most másfél év után újra kezdtem az egészet, felületen ugyanarra a hullámvasútra...
TörlésUgyanazzal az emberrel, vagy megint egy nárci vonzottál be?
TörlésSzia Magnolia, pontosan ugyanez a kerdes fogalmazodott meg bennem. En csak fel evet voltam vele egyutt, de a kezdeti, orsi lekesedesét, szerelmét a vegen eletem legcsunyabb szakitasa zarta le, egy elore eltervezett formaban, porig alazva engem. Es megis, 11 honapja hianyzik!! Hogy lehet ez?? Az altala nyujtott intenziv figyelmet es erdeklodest senki nem tudja potolni, nagyon eros uresseget erzek. Pedig talan a legveszelyesebb ember volt, akit valaha ismertem.
TörlésSzia Imensa!
TörlésMaradj erős, ne vedd fel vele a kapcsolatot. Tudom milyen az űr, én is minden nap ezzel kell együtt éljek.10 hónapig voltam együtt azzal akit életem szerelmének hittem, csak akkor kaptam észbe, hogy baj van, mikor úgy elborult, láttam a szemében hogy kikapcsolt és majdnem agyonvert, ennek ellenére iszonyatosan hiányzik. Amit tanàcsolni tudok, sportolj, nekem ez sokat segített.
Sziasztok! Egyre inkább foglalkoztatt valami. Amikor az ember rájön arra, vagy nagyon erősen gyanitja, majdnem biztos benne, stb , hogy nárcisztikus személlyel volt dolga, akkor ezzel párhuzamosan megjelenik az a belső késztetése, hogy leleplezze azt az embert, aki ártott neki. És bár a legtöb szakember azt javasolja, hogy ezt ne tegyük meg, ez méginkább növeli az érintett fél belső konfliktusát. Eközben a nárcisztikus ember jobban elemében van, mint valaha. Az én esetemben például ez azt jelentette, hogy a legnépszerűbb közösségi oldalon manipulált, gyalázott. Olyan fotókat posztolt, amiről engem szerkesztéssel levágott vagy szerencsétlen áldozatnak állította be magát, és az ismerősei elárasztjak együttérzéssel. Egyrészt pontosan tudom, hogy ez mennyire gyerekes, primitív viselkedési mód, hiszen egy 44 éves emberről van szó, s mint ilyen, inkább szánalmas. Másrészt az igazságérzetem is erősen ágaskodik bennen. Pontosan értem a semmi kontaktus elvét, igyekszem is betartani, hiszen valóban az egyetlen járható út. Időnként bennem is erős a késztetés, hogy kipakoljak. Persze tudom, ennek a forgatókönyvét is előre legyártotta a nárcisztikus, és a szerepem el van döntve , ki van osztva, csak őt igazolnám, ha eljátszanám az általa írt történetét.
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
TörlésÜdvözlök mindenkit! Egy hónapja léptem ki/menekültem el egy nárcisztikus kapcsolatból. Csupán négy hónapig tartott, de együtt éltünk. Azelőtt egy energikus menő csaj voltam, mindenki ismert a városban, vezető beosztású munkahellyel rendelkezem. Mindig is sikeres voltam a munkámban, felneveltem egy gyereket is, aki jelenleg külföldön tanul. Néhány nap után észrevettem a jeleket, hogy az anyjával együtt rabszolgának és baby sitternek használnak, mivel van két gyereke, akik közül az egyiket ő neveli. Mindenki elhagyta, van aki a gyereket is, úgy menekült, hogy a föld színéről is eltüntette magát előlük. Mint egy marionett bábut, úgy próbáltak irányítani. Minden héten egyszer elmenekültem tőle. Amikor az anyja irányítását kifogásoltam, ordított velem, mint egy sakál. Az anyja is nárcisztikus volt. Az ordibálásai 90 %-át az anyja mesterkedései okozták felém. Amikor elmenekültem tőle, a gyerekemmel vittük el a cuccaimat, és mind a kettőnket ocsmány szavakkal illetett. Utána az egész családja mindennek elmondott, hogy a "nagy" embert el mertem hagyni, mert a városban ő is egy vezető személyiség. Kifelé "büszke" volt rám, dicsekedett velem, otthon rabszolgának használt. Sokáig írogatott, mindennek lehordott, majd megfenyegettem, hogy feljelentem zaklatásért. Egy hónap eltelt, azt hitte az anyjával, "elült" a vihar, újra kezdték a telefonálgatásokat, "kedveskedéseket". (Sajnos munkakapcsolat van köztünk, nem alkalmazhatom a no contact elvet). Valószínű a városban cikis lett a NAGYÚR"-nak a velem való szakítás. Ezek után ismét a zaklatás-ra hivatkoztam, a bántalmazásokra, továbbá a gyereke bántalmazására, hogy megteszem a lépéseket. Azóta hírzárlat. Nagyon megvisel, hogy ennyire naív voltam, és rengeteget beletettem a kapcsolatba és semmit se kaptam vissza belőle. Két hónap után úgy leszívott az állandó "feladatokkal", hogy 0 energia szinttel rendelkeztem és csak feküdtem az ágyon. Majdnem hozzámentem feleségül, mert így akart birtokolni, ki is volt tűzve az időpont, én mondtam le az önkormányzaton a "menekülésem" után.
VálaszTörlés
TörlésÉs, hogy alakult? Pár napja lett vége nekem egy egy éves kapcsolatnak. Ő ment el, sokadjára.. Állandóan ezzel fenyegetett szép szavak kíséretével. Csak most erős maradtam, h nem fogadom vissza. Pár napot könyörgött és csend van, elkoszont szépen. Nem tudom, h igaz e.. Lehet volt hova mennie.. Vagy valakit közben felszedett, állandóan úgy forgatta, h féltékeny legyek. Vagy a csend is játszma..?! De hiányzik, érzem, h így akar elgyengiteni. Állandóan sírok, semmi nem jó. Padlón vagyok. Mikor konyorgessel akrt rám hatni, meglattam épp a házunk előtt. És elfutottam. Tudtam, h nem akarom látni, mert akkor elbizonytlanodom most meg furdalasom van az miatt is. H szegennyel mit tettem. Tegnap már majdnem írtam neki.. Volt hajtépés. Pofon, leköpes, volt. H csendben ököllel a combomba ütött, h ne hallják a gyerekek. Volt, h ki akrt dobni a kocsiból.. Volt, h a hajamnal fogva. Mondtam neki, h egyszer úgy megut, h nagy baj lesz. Azt mondta, h azért tépi a hajam, h ne legyen nyoma. Ez már az utóbbi időben volt. És mindennek elhordott h en ezt érdemlem. Velem csak így lehet, én miattam van, mert féltékeny vagyok. Nem tudtam, h mi igaz, mi nem....
Érdekes olvasva ezt a sok hozzászólást, mondom ezt úgy, hogy 8-9éves kapcsolatot szakított meg velem az a nőszemély, aki engem állított be nárcisztikusnak, mivel semmi nem volt jó, s meg mertem szólalni, hogy most már elég. Hozzáteszem, sokszor kiderült, kimondva is, hogy ő annak örül ha nekem rossz, mert nekem milyen "könnyű", és én őt direkt bántom. A bántás alatt értsétek, rosszkor kelek fel reggel, mert direkt "elfoglalom" előle a wc-t, s indul a sértegetés, én a "rossz ember", csak szép cifra szavakkal. Kiprovokálta, hogy tartsam el, eltartottam, kb finanszíroztam luxus életét 7-8 évig, úgy h hozzáadott értéke a követelőzésen kívül más nem nagyon volt. (Burkolt követelőzés, ha nem így lesz, te rossz vagy, vagy a szomszéd kertje mindig zöldebb, bezzeg a facebook.. stb...) Millió példát tudnék hozni, mely mindig a rámhárított szégyenérzete miatt volt, s én szenvedtem ki ezt. pl: Kiprovokált egy több millás esküvőt, kiviteleztem, melyet a végén szépen leszólt, bezzeg az xyz, nah nekik jó esküvőjük volt. Nem főzött, nem takarított és nem is mosott (legalábbis rám nem, de pizzahu rendelés ha nem volt akkor minden voltam de nem ember). Fogta bepakolta a rózsaszín ruháit a mosógépbe, és ott hagyta. Mikor mosni akartam, eleinte kimostam az övét is, de később vagy kidobálom az övéit, úgy h közben meg eltartottam. Feladatmegosztás=0, elvárás=max. Szerinte minden a férfi dolga, minden reggel nyald körbe, ugrálj neki... Természetesen hatalmas veszekedések voltak, s még én vagyok a nárcisztikus. Nem nem vagyok, de vannak elvárásaim, s nincs 36órám egy napon, hogy pénzt keressek, takarítsak, előrelépjek, meg még a kaját is biztosítsam, úgy h közben a másik a saját keresetét magára költötte (már amikor volt neki....). Ha virágot kapott tőlem, én voltam a hibás, mert nem a jó színe, s még én éreztem magam kellemetlenül, mert mindig visszatekerte rám. Amit a legjobb szándékodból csináltál, felépítettél, biztosítottál neki, egyszerűen átforgatta, ledarálta és semmibe nézte. S a kedvencem, akkor lépett le, amikor a leggyengébb voltál, amikor minden összejött, haláleset, rossz szomszéd, sok kiadás, extra kiadás, stb... Nem mindha beszállt volna, vagy támogatott, de még feltette ezt is a negatív bonuszok közé, szegény ő... A fentebb hozzászólt nők, Linda, Lilla, Andrea, nem ismerem az életetek történetét, de szívesen meghallgatnám a másik felet is, mert ha ez történt ami nálam, akkor igen csak nem szép dolog a hanyagságot, a lenézést, stb... ráhárítani a másik félre, hogy vicsorog, meg agresszív, mert lehet pont az ilyen dolgok miatt sokall be. Nem mentség, de mindenki besokall egyszer. (Ne legyen igazam, s remélem nincs is veletek kapcsolatban).
VálaszTörlésMintha egy az egyben a saját sztorimat olvastam volna, csak esküvő nem volt. És igen. Pont akkor lépett le, amikor épp sok rossz jött össze az életben, gyengébb lettem, és szó nélkül, minden nélkül eltűnt egyik napról a másikra. Teljesen átérzem a dolgot, 3 hónapja szenvedek miatta. 9 év volt.
TörlésÉn 20 evig éltem ilyen kapcsolatban, ebből 18 év házasság volt.
VálaszTörlésDe végre megszabadultam tőle!
Keservesen nehéz volt, pláne, hogy a gyerekeinket is ellenem hangolta.
Ő egy olyan nő, aki "hibátlan, egy szent", akit "rajongó szerelemmel kell szeretni". Férfiként is hozzá akartam járulni a családi feladatokhoz: főztem, bevásároltam, ha megbetegedett valamelyik gyerek én vittem orvoshoz, én maradtam otthon és ápoltam. Közben állandó kontroll alatt tartott, nem ertette, miért akarok barátokkal találkozni, miért nem elég ő... Leszólt engem, a családomat...csak azt nem értem utólag, hogy mi vonzott benne...
Az utolsó időkben már 5 pszichológusnál jártam, hogy segítsenek, mi a baj velem. Mindegyikük elmondta, hogy neki kellene itt lenni, nem nekem...
Mikor ezt felvetettem, az volt a válasz, hogy ő "hibátlan"
De már jobban vagyok. Van egy egeszséges párkapcsolatom. Csak az fáj, hogy a volt feleségem a gyerekeinket is megnyomorítja.
Ha valaki felismeri, hogy egy nárcisszal él csak egy dolgot mondhatok: menekülj!!! Nem fogod tudni megváltoztatni...
VálaszTörlésSziasztok!
Tavaly májusban ismerkedtünk meg,elmondása alapján egy 9 éves kapcsolata ért végett ,és 3 hónapja már az anyjánál lakott ,mikor mi megismerkedtünk.nem jött be nagyon nyomult én előtte évekig egyedül éltem a gyerekeimmel,így nem akartam egyből fejest ugrani..volt egy két nap szünet a randik között..de annyira akarta..ez engem zavart.Bárcsak akkor hallgattam vna a belső hangra,és külsőre sem volt az esetem.DE hát gondoltam itt az ideje ismerkedjek,biztos nagyok voltak az elvárásaim az évek alatt, adtam esélyt.Szóval elindult egy rémálom.Az elején nagyon kedves volt ,állandóan velem akart lenni,míg el nem érte ,hogy beköltözzön hozzánk. Pont egy éve :-) Majd az első héten hívogatta a gyereke,mondom vedd fel..nem ...hát nem illik,hogy itt van velem..Majd pár napra rá Duna parton voltunk,csengett megint a messengere.Mondom hívnak,hol ő nem tudja,ő nem hallja,h mi ez...A telód,na erre elővette..felhívta az egyik munkatársát...mondván,ő hívta,csak a srác nem vette fel...Erre,én..tuti nem ő volt..különben még a kézben lenne a telefon..És még képes volt mikor a srác felhívta,h a szájába adja a mondatott,ugye Te hívtál..persze,persze...Na mondtam ebből elég,és ott hagytam...h,nem nem várjak...a gyerek volt..a volt exe messengeren..majd beszéltek a gyerekkel...Ezt csak azért meséltem ennyire részletesen,mert 8 hónap után egy vita alakalmával vágta a fejemhez ,h ő még otthon lakott..állandó cirkusz volt,a nő mindig elzavarta..közben elkezdett ismerkedni velem,h onnan eltudjon jönni...én semmit nem tudtam erről..Közben a nő lehet Ő is nárci volt állandóan hívogatta..zsarolta..mikor elmondta,h neki kapcsolata van..és én semmit nem tudtam csak utólag derültek ki,mikor épp együtt voltunk és akkor írt neki az ex.Zsarolta,mivel az exé volt a kocsi,amit én úgy tudtam,h az övé..h elviszi a kocsit ha nem fizet x összeget neki..Mikor ez kiderült,sajnáltam szegény..elveszik a kocsiját,zsarolják,mondtam ne dőljön be,9 év után nem hozott el semmit neki is jár vmi...Majd elrohantam ügyvédhez ,h h lehetne neki jó..Levelet is írt az ügyvéd.h adjuk fel.Jah és hónapokig nem adta fel..mikor mondtam vége,én nem bírom,és akkor még nem volt semmi...-)))A levélben valótlan dolgok voltak,ezért nem akarta..azt mondta ő vette a kocsit a nő csak minimális összeget adott bele,majd a nő vette az egészet.Majd mire elértem,h feladja,nem értettem,h ezt ne írjuk bele,azt ne...minden hazugság volt ,feladtam a levelet..utólag esett le,h rossz irányító számot adott meg..Mostanában esett le...Az egész színjáték után kiderült hitelt vett fel,elrohant kifizetni a kocsit(nem tudtam ) ,csak az ex..jah aki nagyon kedves aranyos stb..elfejeltette hónapokig oda adni az adásvételit..ezt sem tudtam.Majd volt egy közös gyerekük állítólag csak az ex voltférje külföldi nevén, mert,h nem lehetett a nevére vegye de övé a gyerek.külföldön nehéz a válás,így a külföldi férj olyan rendes volt,h a nevére vette egy idegen férfi gyerekét :-))) szóval sztem nem a párom gyereke,de ő szerinte igen.majd megint mentem ügyvédhez,h szegény fizeti a gyerektartást de mire..mivel sehol nem szerepel a gyerek okmányain..de majd csináltat Dns t elintézi stb..persze a gyerek úgy néz ki mintha kínai lenne,de sebaj...az anyja vágott szemű...áááá
Folyt. köv :-)
VálaszTörlésenne,de sebaj...az anyja vágott szemű...áááá...Már itt mondtam,h ez nekem sok.én nyugodtan éltem,ez vmi káosz.De megoldja,ígéri..És szép sorban derültek ki a dolgok,nem oldott meg semmit..Közben ismét hitelt vett fel,más miatt..Az ex szándékosan kikapcsolta a gyereknek adott telót ,h nehogy elérje a párom.Persze ezt egyszer maga a gyerek mondta el,persze én akkor is szemét vagyok.mit feltételezek..ők rendesek..a gyerek is rosszindulatú volt,a szintén beteg anyja állandóan felhasználta,manipulálta.ellenem...ritkák voltak a találkák,mert,h a gyerek sem volt kiváncsi rá.Persze én támogattam mindig,találtam ki programokat a gyerekkel is,h jó legyen..arról szóltak,h futotta a gyerek után aki leszarta..a találkák során meg mintha nem ismerne.velem úgy viselkedett,koslattam mögöttük.Volt olyan az egyik találka után,vittük a gyereket vissza,ültem a kocsiba..rángatta a kocsi ajtót,,szállj ki ,na látni akarod..az exére gondolt..mit képzelek ,h nyitogatom az ajtót..és ott állt a gyerek,és hallotta ,h ordít velem.Nagyon nagyon csúnyákat,nem tudom ez t ki lehet e írni,szóval így teltek a gyerekes napok.Nem is tudom mikor kezdte el,talán ahogy beköltözött hozzánk..először egyszer egyszer segített nekem..Aztán semmit..állandó videójáték ..lövöldözés..és bármi amit mondtam vagy kérdőre vontam..szemét ,g...i, rohadt k...a...retek,a város k...a...féltékenyebb típus vagyok,a végére úgy beforgatott,h már én magam sem tudtam,h mi az igaz..én szeretek beszélgetni,megbeszélni a dolgokat,ő nem..azzal büntettet ,ha vmit kérdztem ez miért hívja,ki aki hívja..az ocsmány szavak mellett...hogy semmi közöm..és nem beszélt velem..akár egész hétvégén..sőt megcsinálta mentünk vásárolni...szabin volt kérdztem miért őt hivták,miért nem a kollégájat..válasz rohadj meg,dögölj meg te ge..i k..a...haza jöttünk nem vásároltunk be...ez volt a büntetésem..hogy mikjor csattant el az első pofon? talán tavaly december..7 hónap után..mert megkérdeztem miért jött később..kéz szorongatással...meg is lepődtem soha nem ütöttek meg..és én ettő függetlenül,csomagoltam az ebédjét állandóan..úgy csinaátam,h csend és nyugalom legyen a gyerekeim ne érezzék.Igaz csak akkor csinálta mikor nem voltak itthon,sosem értettem utána,h tud jó pofizni a gyerekek előtt...na innentől állandóan hallgattam ,h én beteg vagyok féltékeny g..i k..a....itt hagylak ,itt fogsz megrohadni a gyerekeiddel...tavaly szeptemberben mikor a kocsival kapcsolatos dolgok kiderültek, kiraktam.majd vissza fogadtam,h szegény..és akkor még csak a hazugságok voltak. Volt egy időben minden hétfőn elköltözött ,vitte a cuccát pár óra múlva vissza jött.én mindig könyörögtem,h ne..nekem fogalmam sem volt,h ez játszma az érzéseimre hallgattam..féltem,h elveszitem.Volt olyan,h egyik este jött vissza.úgy,h közben felhívta az exét,h én egy beteg féltékeny k...a vagyok,pszichopata,nehéz normális társat találni,majd könyörgött,h vissza jöhessen..nem tudtam ,h lejáratott ,később derült ki..kértem mondja meg előttem,h vissza jött..ááá..ő nem. hallom probléma állandóan ,azt is megcsinálta,akarta..h részletekben adja oda a rezsire a pént,mert viharos a kapcsolatunk,nem tudja meddig tart.én állandóan féltem..szorongtam.Úristen mennyi eset volt még. Állandóan nézte a nőket ha szóltam,h ne járasson le,itt vagyok mellette..én beképzelem nem vagyok normális.egyből támadott,h én nézem.Volt olyan hogy szóltam kirohant a sport áruházból elindultunk az autóval,ordított mint az állat ol.yan hangerőn,majd kiszállt elrohant a nemi szervét fogdosva ,h szo.....l te k..a...én zokogtam a kocsiba..és egyre több ilyen volt..Majd idén márciusban..szintén hazudott..rájöttem..a melóhelyéhez vittem a cuccát..3 napig könyörgött ,sírt el jön párterápiára ,kezeli a dührohamait..A gyerekek kértek,ne fogadjam vissza és ők a pofont sem tudták..majd vissza fogadtam,hittem,h akarja megvátozik,én szerettem..
VálaszTörlésFolyt. köv 2
már a terápiát is leakarta mondani rögtön..a gyerekek miatt nem mondta le..már két napra rá lilára szorította a kezem,eleinte túrázni jártunk,én találtam ki..egyre ritkultak a közös programok,és több lett a büntetés.a nem szól hozzám majd akkor szeret ha jól viselkedem.megvonta sexet..nem is tudom már mikor,csak amikor ő akarta..de én kezdeményezzek..nem ölelt meg ,nem csókolt meg.ahogy beköltözött emlékszem elutasított az ágyban,néztem mi van..csinos nő vagyok,voltam..míg mindenem meg nem ölte..azt mondta,h ki vagyok én,h nem lehet engem elutasítani...zokogtam..a végén már mindig..volt,h kicsinált egész nap..elhagy stb..megtörve zokogtam ,azt mondta ,mi van olyan vagy mint egy öregasszony...42 éves vagyok...jah,h hogy nézek ki,öregszem..bottal nem piszkálna meg...és ő nem jó pasi,igénytelen nő volt az előző kapcsolatában is a nő..testes ..szétfolyt...nem akarok senkit megbántani..de mikor egyszer megláttam...állandóan vele fenyegetözőtt felhvom őt,okosabb mint te...stb...Pár hónapja a nyakam szorongatta..akkor már rendőrt akartam hívni..másnap elvitt Egerbe,vett ezt azt ..kompenzálni akart..ez volt,egy nap ilyen egy nap olyan..vele nem lehetett rendesen beszélni tervezni,k...a minek hívogatsz ellenőrizgetsz...nem lehetett megkérdezni mikor..ha nem voltam itthon hol a f..a vagy...mikor kezdtem rájönni ha nem hívom napközben megmarad az energiám..akkor bele kötött másba,ivott játékgépezett...volt,h leköpött...volt,h csak azért vitt el kocsival,h porig alázzon..úgy üvöltött ,volt,h a házunk előtt..szólt neki egy hölgy,h hagyja abba úgy üvöltött a kocsiba,felhúzott ablaknál ,h szóltak szálljak ki..nem mertem...és ismétlődött minden..januárban próbálkoztam a pszichólogusnál..de nem mentem tovább..mert azért kezdtem el,h a féltékenységemen dolgozzak..akkor ezek még nem is voltak..sőt elhittem ,h minden az én hibám..ezt mondta én ezt érdemelem ,velem csak így lehet bánni..majd voltam már pszichiáternél tavasszal.mert már azt éreztem felemészt,és nem tudom,h mi igaz,mi nem..és én teljesen elvesztettem önmagam.De nem én voltam a beteg kiderült,már féltek a bnoim,h teljesen bekattantam,terápiára jártam járok most is.Három hete a hajamnál fogva akart kidobni a kocsiból...mert nem bírtam tovább hallgatni a szapulását orrba vágtam,,na ezért megtépett,h itt hagy..sosem ment el mindig mondta..majd éjjel úgy megtépett csendben zokogtam ,h ne hallják a gyerekek..majd itt hagy.,már nem tartottam vissza.
VálaszTörlésFoly. köv 3..
5 napra rá,múlt héten kedden elment..nem tudom mi volt a célja ,szándéka,,mert este 21 kor jelenetkezett..de már nem fogadtam vissza...sokszor csinálta állandóan rettegésben tartott ,és tudta ,h mindig addig jöhet vissza míg a gyerekek haza nem érnek.nem akartam,h lássák,h állandóan költözik..Egész múlt héten zaklatott...ide is jött,kopogtatott ...nem írtam azóta sem neki,nem reagáltam csak annyit ha nem megy el rendőrt hívok,ő akart elmenni sokadjára..ő döntött így,ez nem átjáró ház.Mindent igért amiket nem adott meg...volt,h lángost akartam enni..szándékosan nem vett ,nem mentünk el..most azt is megígérte...mindent..már nem dőltem be...múlt hét pénteken hallottam ,olvastam tőle utoljára...azóta csend van....hogy ez már végleges csend,azt nem tudom.De nagyon erősnek kellett lennem,többször öszeomlottam mikor írt,és,h én szívtelen vagyok,h nem válaszolók neki,nem érdemel ennyit 1 év után...fura csend van itthon..holnap mentünk vna a Balcsira,hát nélküle megyünk,ha elérzékenyülnék ami sokszor van...eszembe jut,h Pesten is kiakart dobni pár hónapja mert mertem szólni,h az anyja beszólogatott nekem...de a másik nárci,pszichora nem mondhattam semmit...
Nem is tudom hol van, hova ment vissza az anyjához, vagy közben talált másik áldozatot.. Én nagyon megértem neki, mert nagyon közel voltam a meló helyhez, az anyjától legalább 80 km a meló hely. Volt mikor ezt üvöltötte, h csak ezért van velem. Ki használ.
Mikor azt mondtam neki, h én is.. Vérig volt sértve.
Elnézést, hog, ilyen hosszú lett :-)
Hm... 15 éve a férjem és csak mostanában jöttem rá hogy rejtett nárcizmusa ami miatt nem működik a kapcsolatunk. 15 évig azt hittem, hogy én vagyok a hülye. Több pszichiátriai kezelést is kapott de a diagnózis szorongás, depresszió. Nem akartam elhagyni mert egy beteg segítségre szorulót milyen szemétség már elhagyni? Jesszuuuuus... Most hogyan menjek innen el?😢
VálaszTörlésÉn 18 év után szakítottam. Alakíts ki egy saját életet, de ő ne tudjon róla. Mindent titokban csinálj. Ne tudja mennyi pénzed van, ne tudja kik a barátaid, ne tudja merre jársz, kivel beszélsz. És amikor úgy látod, hogy tudsz lépni, lépj. Gyorsan, könyörtelenül menj el. Nekem a naplóirás segített. Amikor meginogtam, lelkiismeret furdalás kezdett gyötörni, akkor elolvastam azt a sok bántalmazást amit kaptam tőle. Megsirattam saját magam. És utána léptem.
TörlésSziasztok! Nagyon durva volt a történeteket végigolvasni. Én 2 éve vagyok kapcsolatban egy vélhetően nárcisztikus férfival. 20x szakítottunk. Minden alkalommal ő megy ki a lakás ajtaján. Ha talál egy másik nőt, akkor másfél hónap, ha nem, akkor kb. 3 nap után visszatér. Többnyire úgy forgatja a beszélgetést, hogy érezzem a hiányát, és kezdjek könyörögni. Ezt 19x el is érte. Fél éve tart újra. Elmegy...összerakom magam , új életet kezdek, olyan is volt, hogy párkapcsolatot, és ő 1,5 hónap után rájön, hogy nem tud nélkülem élni, ostromol a szerelmével ( ilyenkor) belátja a korábbi hibáit, vissza akar szerezni. Hiába mondom, hogy nem akarom már, keressen mást nem hagy békén, még jobban próbálkozik. ismét Elgyengülök. Rájövök mennyire szeretem, csak eddig hazudtam magamnak. (Valószínűleg mosthazudtam)fél év újra tart. Boldog voltam, nem szorongtam, nem, vagy csak apró vitáink voltak. Majd kb. 2 hete átváltott a kapcsoló. A korábbi ígéreteit kidobta a kukába. Mikor számonkérem kiakad. Ki akarom sajátítani, elege van a hisztimből, semmilyen kommunikációra nem képes, hallgat...némasággal büntet. Próbálok vele normális hangnemben beszélni... megbeszélni. De csak az "és te?" Válaszokat kapom. Olyan indulatos leszek, hogy nekimegyek. A felgyülemlett feszültségemet a mellkhasán vezetem le. Emiatt szégyellem magam... bocsánatot kérek, nem tudom mi ütött belém, hiszen nem vagyok agresszív, soha nem bántottam senkit. És ő élvezi...élvezi, hogy szenvedni lát, élvezi az alázatomat, hogy megint kicsi vagyok, lehet rúgdosni. De ennyi nem elég. A fejemhez vágja, hogy nem bánom eléggé. Én szenvedek, ismét szorongok. Ő boldogan tér haza egy sikeres nap után. Miközben én azt érzem, hogy nélkülözhető vagyok, értéktelen, egy kidoható, értéktelen nő. A düh kitörések miatt elküldött pszichológushoz. Azt érzem, sokat fog segíteni. Elsősorban a lezárásán. Meg akarok szabadulni tőle. De se önbizalmam, se önértékelésem, se magabiztosságom nem maradt. Megtört...ott fekszem a földön ő pedig ugrál rajtam. És az egykor, kedves, mosolygós nőből egy roncs lett. Én pedig hagytam. Tudom mit kellene tennem....menekülni, míg van egy leheletnyi erőm... De nem megy. Úgy érzem lassan megőrülök. Abban bízok, megtanulom kezelni, a másik pillanatban abban, hogy elengedem. Remélem lesz erőm.
VálaszTörlésProbald meg elengedni. Tudom könnyű ezt mondani. Én is sokáig talán a mai napig el se hiszem, hogy ilyen emberrel éltem együtt. De olvasva ezt a sok kommentet itt, hát sajnos túl sok a hasonlóság. Mosolygos, erős, vidam nő voltam, valószínű direkt minket keresnek, hogy belőlünk nyerjenek erőt. Most ott tartok, hogy majdhogynem élni sincs kedvem, úgy erőltetem magamra a különböző programokat, mert ha egyedül vagyok, csak rajta agyalok..szüntelenül. Hogy hogy hagyhat maga után ekkora ürességet az az ember aki valójában agresszív es energiavámpir, arra még nem jöttem rà. Valószínű mivel minden körülötte forgott, addig sem foglalkoztunk magunkkal. Nézzük hát a jó oldalát: végre mi leszünk a központ saját magunknak, végre lesz időnk a saját lelkünkkel foglalkozni, s nem azokéval akiken sajnos ( bármennyire is akarunk) de mi NEM tudunk segíteni ...
TörlésOkt.16-i történethez:
TörlésAz a 2 éves sztori libabőrt okozott..
Én most járok a végén (végső szakítás), amit így-úgy forgatva a végére nem is én eszközöltem. :( (Korábban, mikor én kezdeményeztem- akkor még kicsit tudtam az eszemre is hallgatni-, jött a bonbon, virág, könnyes szemek). Majd a béke 1-1,5 hétig tartott s minden a régi.. egyre durvábban, szitok szavakkal,alpári szinten, lenézve, lelkileg porig alázva, megsemmisítve éreztem magam sokszor.. a dühkitörését ami idén intenzívebb volt, - így ismét a sürgősségi osztály látogatásával kezdtem egyedül egy reggelt...-
De a lényeg az volt neki a diagnózist látva, hogy miket hazudtam az orvosnak (a diagnózis,ahol a röntgen felvételek alapján sorolták a zúzódásaim....), és "ő csak meglökött."..én hibám. Fél nap után már :"én támadtam rá" (a helyzet miatt írom le: 46 kg vagyok. ) én okoztam ezt"..
azt hittem először,innen nincs tovább, de addig mondogatta a dolgokat, hogy már tényleg nyugtatgattam magam,h hát nem tört most csont, nem olyan nagy a baj.
A lelki bántásai rosszabbak mint ez... Tehát még ezt is elnéztem volna,ha belátja,megbánja... De
nem igazán.. egyik héten egy szál rózsa,de már másnap lehurrogásom,s 1 hét nem telt el,mellettem már más lánynak irogatott és ment el szórakozni bulizgatni vele!!Azóta közel 30 (régi, nem régi lányok) akikre 2 naponta üzengetett és sorra rólam kezd beszélni és szid jobbra balra,úton útfélen. Hogy én milyen voltam vele, nem normális és egyéb aljas hazúgságok.
Engem ez a megalázás ,így szakítás után most küldött a mélybe.. Mivel érdemeltem ezt ki.
Én szeret(t)em őt mindennêl jobban. Szembesítéskor meg letagadja még a csillagokat is az égről.:(
Most tartok ott, hogy semmi életkedv, üresség, szomorúság, hiánya ami vegyül dühhel a tettei után , és kétségbeeséssel is,hisz leküzdhetetlen a hiánya és én is csak rajta kattogok, alvás helyett, egyéb programon is
:(
Nem tudom vége lesz e ennek az érzésnek valaha..:(
Szuper. Minden benne van. Köszi
VálaszTörlésLegalább nem gondolom, hogy én hülyültem meg
VálaszTörlés18 év házasság után dobtam ki. Szó szerint. Összepakoltam a bőröndbe, elvettem a kulcsát. Elment dolgozni, kivittem az ajtó elé a cuccait és nem engedtem vissza. A gyerekeknek megmondtam, hogy tilos beengedni. Rettegtem, amikor az ajtó előtt állt és csöngetett, hogy be akar jönni. Egész éjszaka ott ült. Pedig vagy 10x leirtam neki, hogy vége, menjen el, én befejeztem. Rettegtem az első éjszaka, hogy bejön. 2. éjszaka még próbálkozott, de elment. Azóta nem láttuk. 1 hét telt el, és kezd feljönni az sok-sok évnyi megalázás, és bántás amit kaptam tőle. Borzalmasan fáradt vagyok, az idegrendszerem kikészült, egyszer remegek, a másik pillanatban nagyon feszült vagyok, és utána rájövök hogy végre vége, és elönt a boldogság. Tudom, hogy még sok idő kell a gyógyuláshoz, és nem is gondoltam volna, hogy ilyen utóhatással kell megküzdenem. Ilyenkor beszélek a lelkemhez, hogy elengedheti magát, szabad vagy, ne félj, ne rettegj...stb.
VálaszTörlésÉn is leírhatnám az összes többi előttem szóló nárcisztikus viselkedésre vonatkozó jegyeket. Kb.3 éve megvert, mert volt saját gondolatom, és elmondtam neki. Eleinte ő is csak a falat ütötte, majd egy asztalt tört szét. Vigyázz, mert ha ilyeneket csinál, akkor lassan te következel!
Örülök hogy megtettem a lépést. Ő soha nem ment volna el. Iszonyatosan nehéz volt, de a gyerekeimre néztem és magamra. Igy nem lehet élni! Én értéket akarok nekik adni, nem szenvedést. Léptem. Jól tettem.
Sziasztok, órák óta próbálok kommentelni és az történt, hogy oldalakat írtam össze. Nagyon nehéz ezekkel a gondolatokkal valahová menni, mert kifelé a ferdítés megy és az egészet nehéz tetten érni. Meg az űr is nagy utána, főleg, ha hogy én maradok lakóhely nélkül. Nehéz az új helyzettel valamit kezdeni, hogy egyik héten még fontos vagyok, a következőn már nem és el is mehetek. Így történt, hogy elhagyott miután hozzá költöztem és nem érzi a súlyát, hogy mennyire kiszolgáltatott helyzetbe kerültem, nyilván van új csaj, úgy szervezte, hogy tudhatom. Ilyenformán én vagyok kellemetlen és elviselhetetlen, hogy néha megjelenek, ebből persze egy csomó szívesség, pl. gondoskodom a kisállatokról..
VálaszTörlésNagyon sajnálom, hogy hasonlót éltetek át. Olyan sok szabály és tabu volt, a rend, az intimitás, a beszéd! vízcsepegtetés, az idegesítő sírás, apró dolgok, amit csak rigolyának gondol az ember, de közben körülöttünk szorul a hurok, ha meg már szép zöld fejed, nem kellesz és a te hibád, mer' a te fejed a ződ. Az első hosszú szeretetmegvonás, majd elhagyás, hosszú idő, felépülés, majd a második.
Azt érzem, szupernő lettem, számomra nem volt lehetetlen és közben annyira elfáradtam és most sem kíméletes a szitu. Legalább így, amikor már nem kell semmire sem számítania tőlem, csak hogy el tudjam hozni a holmimat onnan, megtehetné, hogy kímél. Pont ez a "szupernő érzés" tartja bennem a lelket az a kis butaság, hogy teljesítettem a kihívásokat, tudom hogy ezen is túl leszünk, de tényleg nagy az űr, sok minden veszett, a szeretett, a közös élettér és pár álom.
Abban bízom, hogy a hátránya az előnye is ennek az egésznek, hogy elmúlik, gyorsan lezárul. A biztonság(érzet) és az egyenes beszéd, mindenkinek jár, akkor is ha utóbbi nem esik jól és ha már szeretni nem lehet. Ezt (is) nehéz feldolgozni. Sok sikert nektek, minden apróságnak örüljetek, minden olyan pillanat amikor nem feszít a tehetetlenség vagy a düh, ajándék.
hogyan lehet felvenni a kapcsolatot a blog indítójával ,aki pszichológus?
VálaszTörlésKedves Olvasó! A tulelesitippek@gmail.com emailen elérhető vagyok.
TörlésSziasztok! Ledöbbentem, mennyi nő van ilyen helyzetben. Én is. 6éve. Most megint büntetésben vagyok és azt kívánom, hogy ha jelenkezik, nemet mondjak. Pszichológushoz járok, némileg segít, bár csak az ötödik alkalom. Remélem létezik és aktív ez az oldal. Hozzáteszem 20évvel idősebb tőlem a férfi én 42vagyok. Mégsem tudok szabadulni!
VálaszTörlésSziasztok, Nálam is aktuális a téma. 3,5 éve tart, kisebb megszakításokkal a kapcsolat. Korábban látásból ismertem ezt a férfit, akivel akkor sem álltam volna szóba ha...De úgy hozta az élet, és mikor úgy hozta az élet elég rossz szakaszban voltam éppen, több téren kudarcot vallottam. Alapvetően életvidám, kedves, mások szerint szép, független egzisztenciával rendelkező nő vagyok. Szóval jött ő, akit az "ég" küldött a rossz időszakomban segített ahol tudott, imádott csodált. Persze akkor is voltak intő jelek, például már engem fűzött, miközben még a másikkal ment nyaralni, de nagyon ügyesen előadta, hogy csak havercsaj és miért is ne hittem volna el, hiszen láttam, hogy egyedül él éppen stb. Most már tudom, hogy mosolyszünet közben ismerkedett meg velem, és "jobb" prédának bizonyultam, ezért lettem én a következő áldozat. Annyi pozitívat látok ebben csupán, hogy az a nő most boldog házasságban él és azóta egy kisgyerek boldog anyja, így vígasztal, hogy van remény. Elkezdődött tehát a tánc. Korán feltűnt, hogy mindenféle kritikára rendkívül érzékeny, míg ő mindenbe beleköt, az anyja szinte levakarhatatlanul állandóan ott van vele, nála, ő is mindent jobban tud mindenkinél... Valójában mindketten életképtelenek és buták, de olyan magabiztosan tudnak vetíteni, hogy bárkit maguk alá gyűrnek. A kapcsolatunk alatt többször voltunk nyaralni, akár évente többször is, persze nem elvitt, mert általában én szerveztem és, fizettem is a részemet tisztességgel. A lakhelyeit úgy váltogatja mint más a téli/nyári ruháit. Konfliktus helyzetben eltűnik pár napra, akkor nem lehet elérni sem telefonon sem interneten. 40 éves, de minden hétvégén buliba megy, sokszor én is elkísérem, de nekem ez már inkább csak nyűg, vagy a magam megnyugtatása, hogy nem csinál semmit. Minden szakításunkkor, közli, hogy örökre vége, keressek mást stb stb. Aztán kb 2-3 hét múlva már jön vissza hogy nem tud nélkülem élni, én vagyok a tökéletes nő, meg a szokásos rizsa, és a veszekedés után egy hónappal már újra minden a régi. Eleinte félévente volt egy ilyen, de aztán 2018 októbertől 2 héttel ezelőttig végig együtt voltunk, sőt együtt is éltünk. Azt hittem, őszintén, hogy megváltozott, mert végre együtt élünk, és nem is veszekedtünk, talán egyszer ment el nyáron két napra, mert besokallt, de akkoris a munka is sok volt neki. Tavaly 3szor nyaraltunk, egyik sem végződött szakítással, sőt az utolsót tőlem kapta születésnapi ajándékba, elmentünk a télből a nyárba. És tényleg azt hitem, hogy ezzel már bizonyítottam valamit, hogy ez után majd jobban értékel. De a nyaralás után nem egészen 1 hónappal, január 2-án egy vélt sérelme miatt elköltözött mire hazaértem munkából. Később esett le, hogy azért bírtuk ilyen sokáig, mert nálam laktunk, és nem volt hova mennie, de már egy éve építkeztünk, az ő házában éltünk volna tovább, és mivel az már készen van majdnem, így én már nem "kellek". Mi sosem trágárkodtunk egymással, most sem mondott csúnyán, ő inkább hallgat ilyenkor, nem ütött meg sőt kezet sem emelt rám soha. Se simán elnézi ha egy hónapig nem kell beleszállnia a háztartás költségeibe, és néha ha szólok is támad. Nem hiszek benne hogy nem csalt meg, mert biztos, mikor elmegy azonnal megjelenik valamelyik társkeresőn, sőt sokszor a kapcsolat alatt is. Nem érzi nem érti, hogy ez mennyire fájó. Ahogy nézem vannak ennél durvábbak is, de ő is elérte, azt hogy az önbizalmam teljesen padlón van. Félek, hogy ez nem a vég, és vajon mi jöhet még? Onnan tudom, hogy nem a vég, mert semmit sem szedett le a facebookjáról, ha valaki megnézi, az azt sugallja, hogy rendben vagyunk :( 2 hete nem élünk együtt, egyszer beszéltünk azóta, de akkoris csak támadni tudott :(
VálaszTörlésLakhelyváltoztatgatás, konfliktuskerülés, anyuci kedvence - tökéletes, soha semmit nem csinál rosszul szerinte; amíg össze nem költöztünk (igazából utána is az első 3 hónapban) minden rózsaszín, minden szuper. Azt hiszed megtaláltad a lelki társad, és ő is ezt mondja, tökéletes vagy, gyönyörű, és ki is mondja, hogy elviseled a csapongásait. Amit írsz, nálam is passzol. Látom januári a hozzászólás, remélem minden rendben azóta! Nálam ez úgy folytatódott, hogy elkezdődött a nyomás - házasságot akart meg gyereket. Közöltem, hogy én még nem állok erre készen, 2 hét múlva megkérte a kezemet, mert szeirnte én magam sem tudom mit akarok, higgyem csak el, jó lesz. "A Te korodban (28 múltam) már minden NORMÁLIS nő családot akar."
TörlésMielőtt együtt éltünk volna, a tökéletes partinak tűnt, szorgalmas, jómódú, kedves családdal. Még a hobbiját is hajlandó voltam elfogadni, támogatni - ejtőernyőzött, ez egyenlő volt azzal, hogy minden hétvégén átautózta az országot, temérdek pénzt költött rá, és azt vettem észre, ha beszélgetni akarok vele, akkor kénytelen vagyok erről beszélgetni, más már nem érdekelte. Ez fájt, kompromisszumot akartam, de kijelentette, hogy ha szeretem, elfogadom ezt. Másik állandó konfliktus a családommal való kapcsolatom. Szerinte abnormálisan kötődöm, gyerek vagyok. Közölte, hogy szerinte a 2-hetente találkozás a szüleimmel túl gyakori. Majd még ő volt nagylelkű, mert közölte, hogy ha megy ejtőernyőzni legalább találkozhatok a szüleimmel.
A családja (szerintem tudtukon kívül) végig asszisztált a játékhoz, imádták, rajongtak érte "ő egy KINCS" szó szerint ezt mondta róla az anyja! Pedig egyértelmű volt, hogy a nárcisznak nem fontosak, "kötelező kör", amit amikor csak lehetett, lemondott, nem kötődött hozzájuk. Akkor hívta őket, ha volt valamilyen nagyszerű híre, amit megoszthatott, ők pedig dícsérték, örültek a sikerének. 2,5 év alatt volt egy 2 hónapos szünet (ekkor addig bírtam). És egy másik pár napos, ez a mostani (remélem végső) a 3. szakítás.
9 hónapig bírtam az együttélést. Felszámoltam érte mindent: saját lakásomat kiadtam, albérletbe költöztem vele, Sopronból Budapestre, ahol senkim nem volt. Munkahelyet is kerestem. A szerencsém az lett, hogy a kollégáimból barátok lettek, akikkel megoszthattam a dolgokat. Kiderült, hogy egy másik lány is ugyanilyen kapcsolatban szenved - 10 éve. 1,5 hónapja költöztem haza Sopronba, most szenvedek. Munkám sincs még... Hogy lehettem ilyen hülye, és hogy lehet, hogy mégis hiányzik?! Azóta kétszer is jelentkezett. "Ártatlan" dolgokkat (félrement üzenet, majd "megbeszéltük, hogy 1 hónap elteltével beszélünk" - nem volt ilyen!), de most már bármennyire rossz, átlátok rajta.
Megnéztem a Mon Roi c. filmet, sok minden stimmel. Mindenkinek kitartást! Jártam már egyszer terápiára, akkor kicsit más miatt, de most is gondolkodom. Lehet, hogy jobban menne a feldolgozás.
Sziasztok! Nekem másfél hete lett vége a kapcsolatomnak vele. Utána találtam rá teljesen véletlenül az egész hazugságra. Három évet vett el tőlem. Azt hazudta hogy volt egy felesége aki meghalt leukémiában. Mint kiderült nagyon is él, és a három éves kapcsolatunk alatt született egy lánya (a feleségétől), aki most másfél éves. Ma megyek terápiára, mert egyszerűen nem tudom mi tévő legyek. Elolvasva a sorokat minden igaz volt rá, elhalmozott, féltékenykedett, irányított és manipulált. Teljesen magam alatt vagyok..
VálaszTörlésNehéz egy élet mellette és aki nincs ilyenbe vagy nem tudja milyen egy nyomor ez és tanácsot ad az inkább csak visszalök. Nem segít. Lassan negyedik éve vagyok ebben a helyzetben és csak most kezd tisztulni a kép. Fogalmam se volt hogy mi van. Pontosan rá illik minden. Kérdés, hogy hogyan tovább? nehéz, de nagyon nehéz. Padlóra küldött úgy érzelmileg mint anyagilag. Nem tartom magam hülyének, de magához kötött és sajnos magamnak is csak a kifogásokat hozom fel miért ne hagyjam ott. Világos a kép és most az utolsó kötödést is megvonta, a szexet. És még mindig ott tartok, hátha... De világos hogy ez nem fog működni. Elmarta a barátaimat, hazudik és most már lop is. Ja meg most már iszik is. Ez már túl sok. De mondja már meg valaki hogyan tovább? Hogy lehet ebből kijönni? Elköltöztem és több hétig senkivel se tartottam a kapcsolatot. Aztán visszamentem mert megsajnáltam. De csak ideig-óráig volt 'normális'. Kifordítja a dolgokat és mindent úgy ad elö hogy ő aztán mennyit adott a kapcsolatunkba. Teszi a hülyét vagy ez a tipus tényleg ennyire szemét? Ha kérdezek valamit felháborodik, ha nem azt kapja amit akar dühös. Ha meg akarom lepni előre tiltakozik. Ha valakivel beszélek, már agyal. Közben volt exeivel kapcsolatot tart fent. És mindent mit megtesz azt nekem tilos. Iszonyú. Hogyan tovább? Nem tudom. Sokminden változott, de csak bennem. Egzer talán meglépem és akkor soha többet nem akarok hallani róla. Egyszer....
VálaszTörlésKedves Józsi!
TörlésHogyan lehet kilépni....? Nagyon-nagyon nehezen. Mondom ezt úgy, hogy 13 közös évünkből, 11 évet éltünk együtt.. Aztán elváltam. Persze ez nem ilyen egyszerű. Eljön az a pont, amikor már nem érdekel mi az ára, de elég. Miért nem jött el hamarabb ez a pont? Mert az érzelmi zsaroláson túl, a saját magában vagy másban való kártétellel fenyegetés és a többit már nem is sorolnám. Amikor úgy mész a haldokló szerettedhez, hogy előtte végigordítják veled az utat, mert bár te a jó utat mondod, de a másik úgy dönt, hogy biztos nem arra kell menni és persze ez is a te hibád... Amint kapsz egy "mankót" elkezdesz erősödni. Külső segítség nélkül fogalmam sincs mennyi idő telt volna még el... Ez egy olyan helyzet, amit egyedül nem lehet megoldani. Mert képtelen vagy rá, elhitetik veled, hogy rossz vagy és senkinek sem kellennél, minden amit csinálsz rossz, minden amit gondolsz vagy látsz nem úgy van.. Annyira leépül az önbizalmad,a saját magadba vetett hited, hogy már nem tudsz magadon segíteni... Akkor eljön az a pont, amikor már nem mentegeted magad előtt, hogy ő szegény, mert neki gyerekként milyen nehéz volt, meg így meg úgy, meg tulajdonképpen szeret, nem is akar bántani.... Mert belátod, hogy aki szeret az nem bánt!!! Sehogyan sem...
Sziasztok!
VálaszTörlésNem tudom kinek van szüksége arra hogy olvassa ezt. Elég fiatalon kellett pofára esnem egy nagyon beteg férfi mellett. Jelenleg pszichologust keresek a feldolgozásához. Szeretném ha te, aki olvasod ezt, megmernéd tenni ezt a borzalmasan fájó , borzalmasan nehéz döntést!! Nagyon rossz lesz utána, de közben gyógyulni kezdessz! Majdnem 5 évig voltam benne, majdnem mindennapos sírások és lelki bántalmazás mellett lettem egy ilyen férfi rabja. Aki utolso erejével még öngyilkossági kisérlettel is beprobálkozott, csak hogy "ő nyerjen". Persze utólag tudom, hogy az ilyen emberek esetében, semmi nem komoly. Mindenesetre a pár soros bucsu levélben kiderült, hogy megse tudja számolni hányszor lépett félre, de én voltam az élete értelme. Nem sejtettem, hogy megcsal.. Vagyis voltak néha árulkodo jelek, /nyilvanvalo jelek/ - nem jott haza. De annyira nem mertem elvesziteni, hogy ez se szamitott, maniakus hazudozasaival elhitette, hogy van erre magyarazat, en meg barmit elhittem neki inkább, csak ne veszekedjunk. Lopta a pénzemet ,de ha számon kértem én lettem a hibás.Igazábol mindig én voltam a hibás. A manipulációja ott éleződött ki a legjobban, hogy mikor elkuldtem a fenébe, egesz egyszeruen eltunt és addig nem válaszolt inkávb, mig nem kezdek el én konyorogni...Ezutan a megcsalós beismerés után, osszeszedtem magam es pontot tettem a vegere. Letiltottam mindenhonnan és próbálok nem gondolni az egészre. Ennek lassan 2 honapja. Nagyon sokat szenvedek. A szex gondolatatol hanyingerem van. Volt egy ketsegbeesett randi kisérletem, ahol inkabb visszautasitottam a szimpatikus fiút, mert rajottem, hogy nem állok erre készen. Kitudja mikor leszek...De nem tudok elég hálás lenni, hogy 4 év önmarcangolás után, kiléptem. Mégha ehhez azt kellett olvasnom, hogy nőkkel szexelt konkrétan az én pénzemből. Nagyon sajnálom magamat, de megpróbálom elfelejteni. Kívánom mindenkinek , hogy legyetek erősek és képesek megmenteni magatokat, ne várjátok meg, hogy olyat tegyen, ami már rákényszerít egy ilyen döntésre! Minden jót!
Muszáj írnom, pedig sosem osztok meg semmit másokkal, talán ez volt a legnagyobb hiba amit elkövettem. Ha elmertem volna mondani legalább a szűk családomnak akkor nem 15 év múlva hagyom el, ezt már bánom. Akkor szembesültem volna az igazsággal és nem gondoltam volna hogy én csinálok valamit rosszul, mindig...
VálaszTörlésA közös gyerekünk miatt vártam ilyen sokáig, nem akartam hogy apa nélkül nőjön fel, de ha újrakezdhetném akkor már 5 évvel ezelőtt elhagytam volna. Sajnos látom a kisfiamon a folyamatos érzelmi zsarolások, kiabálások nyomait, már eltanulta az apjától,de próbálom a helyes irányba terelni most hogy elköltöztünk. Ez már a 4. hónap külön tőle de 100x boldogabban! Én teljesen megszakítottam vele minden kommunikációt, "ha nem muszáj-nem beszélünk" de sajnos néha muszáj a gyerek miatt. Annak sosincs jó vége. De erős vagyok, nem inogtam meg egy pillanatra sem, sőt még egy könnycseppet nem ejtettem. Ez volt életem legjobb döntése.
Az elmúlt 1 évben nagyon sok cikket elolvastam ebben a témában és akkor lett világos a számomra hogy nárcisztikus személlyel kötöttem össze az életem. Az első években: kedves, aranyos, figyelmes volt, mindent megtett értem. Családom, barátaim,: jaj de rendes fiú, milyen szerencsés vagy stb. Aztán a nagy pofon: semmi se jó amit én csinálok, ez miért így, ez miért úgy, hogy képzeltem, hogy merészeltem... Először kiabálások, aztán csapkodás, szekrénybe-ajtóba-falba,aztán repül a tálca a vacsorával együtt, a telefon, a távirányító.... Egyszer azt mondta hogy azért kapott gólt a kedvenc focicsapata mert elmentem a tévé előtt, szánalmas...
Minden az én hibám, ez volt a lényeg. Most újra szabad vagyok, bár néha a gyerekkel nehéz, mert olyan mint az apja csak kicsiben.
A tanácsom: ha nem is jössz rá egyből hogy nárcisztikus személlyel vagy kapcsolatban de vannak kételyeid és végül ráeszmélsz az igazságra akkor próbálj minnél előbb kilépni ebből a mérgező kapcsolatból még mielőtt teljesen lerombolja az önbecsülésed. Ha nekem sikerült, neked is sikerülni fog! Csak merj segítséget kérni, ne fojtsd magadba és ne cipeld egyedül a terheket. Van kiút és élet utána is!
Barbi
Sziasztok
VálaszTörlésÉn is elég fiatalon vagyok ebbe benne. 29 vagyok és 4 évet voltam egy ilyen emberrel. Eleinte borzasztó kedves segítő volt bár nem volt az esetem és hülyén hangzik de az anyagi hekyzete(nagyon gazdag családba született) is megremisztett mert tapasztalatból tudom hogy akinek ennyivel több van mint másnak annak más az értékrendje. Meg is behalozott. Beleestem teljesen. Fel év után kezdődtek a dolgok. Vissza járt az exehez, folyton flortolt mással a jelenletemben amit azzal magyarázott hogy o csak kedves mindenkivel. Persze mindenért én voltam a hibás. Ha rossz kedvem volt ha fáradt voltam minden baja volt és sose támogatott. Direkt olyanokat mondott amiken tudja hogy neki állok kattogni és addig addig képes volt elmenni ameddig be nem “kattantam” és neki is mentem. Persze ezután örök téma lett hogy én agresszív vagyok. Mindenkinek bolondnak állított be és persze miattam nem működött semmi. Kétszer voltam kórházban mert fizikálisan is bántott sokszor. Utána persze jött a sajnálat, de a végén már az is az én hibám volt és nem sajnálta. 3 év után kidobott konkrétan az utcára mert miatta leadtam a szolgálati lakásom mert rá vett h hozza koltozzek és mondjak fel ezen a munkahelyen mert rossz htassal van ránk. Ezután teljesen depressziós lettem hiszen egész nap össze voltunk zárva (sosem dolgozott életében csak kockult) és ilyenkor jött igazán elő egy idő után hogy mennyire nem erdeklem már mivel már teljesen a tenyereben vagyok.
Szakítás óta már kétszer újra együtt voltunk, fel évet most külön, de újra felbukkant elhúzta a mezes madzagot amikor már túl léptem és újra tiltó listáján vagyok. Egyik nap szeretett másik nap már megint elcsesztem az egészet szerinte. Semmi közöm semmihez hagyjam békén és bumm. Megint itt vagyok 3 napja nem ettem nem aludtam. Láttam már tarskeresore feltette magát, bár szerintem mindig is fenn volt. Hiányzik, össze vagyok zavarodva nem értem miért kell nekem ez az ember hogyan kerített ennyire a hatalmába. És arra hogy o narci kb tegnap döbbentem rá pedig már többet figyelmeztettek. A hiánya mellett ezt is felkell dolgoznom. Egész nap azon agyalok hogy mással van és boldog. Neki mindig minden egyszerű volt. Csak én szenvedek
Kedves Szandra, és Mindenki! Ez hihetetlen, hogy ezekben a történetekben miket olvasok és mennyire magamra ismerek. Én 4,5 évig voltam valakivel, akinek a felesége 14 évvel volt idősebb nála. Én is hibás vagyok eleve egy háromszögbe mentem bele...De már az elején beígérte a válást. Sőt el is indította, többször is. Tudta, hogy ez nekem milyen fontos. Én is most próbálok kijönni a kapcsolatból. Már évek óta próbálom megfejteni a különböző szálakat az életében. Sokszor már azt képzelem én őrültem meg. Mivel elég jó pszichológiai érzékkel rendelkezem anyukám által, ezért elég korán feltűnt, hogy valami nem oké, de ahogy olvasok ezekről az emberekről (pl: Bánki György: A legnapgyszerűbb nárcizmus - Ajánlom mindenkinek!), szóval folyamatosan kezdtem kitisztulni. Az én 'párom' - nak is volt rendesen pénze, és iszonyat okos, ezért is néztem fel rá nagyon. Az elejétől fogva éreztem, hogy bizonygatnom kell, hogy nem a pénze kell, megvan a saját pénzem. Másfél év után én külföldre költöztem, ő szintén, csak máshove mert mint rájöttem végig versengett velem. Én meg azt hittem élvezi velem a sportot, és mindent. Közben szépen lassan rájöttem, hogy versenyez velem. A feleségével már nem kellett versenyeznie, mert idősebb nála jóval, azt hiszem és mondta is nemrég, hogy kb mint az anyukája, úgy szereti (tiszta Pszicho)Elég kemény a sztori, nem is lehet ezt így hirtelen leírni, egyszerűen csak jól esik leírni valahova, ahol meghallgatják az embert.
VálaszTörlésSzóval ezalatt a fél év alatt eljátszotta, hogy el fog válni. Az első pár hónap nagyjából jól telt, én megértettem mindent, mert hát ugye válni készül és tisztában voltam azzal, hogy ez nehéz. Sőt azt is felajánlottam, hogy csináljon, amit akar pár hónapig, akár fél évig is, hogy ki tudja heverni. Ő azt mondta erre már készül egy ideje, nincs mit kihevernie. Aztán elkezdett visszajárni hozzá minden vasárnap. Én persze egy ideig tűrtem, aztán furcsa volt, mert mindig megváltozott a viselkedése, zavarta, hogy rákérdeztem, miről beszéltek és hogy szerettem volna, ha elmondja neki, hogy létezem. Mindig csak ígérgetett, de tettek nem követték. Mintha valami filmben lennék, olyan ez az egész...Aztán szépen lassan feltűnt, hogy már a régi együtt megtett dolgokat sem akarja velem megtenni. A szexet is én kezdeményeztem...neki amúgy is voltak problémái, és én megértettem, ráfogta erre arra...nagyon kemény...
VálaszTörlésMikor végre már igényelte, hogy nála aludjak a lányommal, két nap után elege lett az egészből és eltolt magától passzivitással, nem megkért, hogy szeretne egyedül lenni. Mint egy sértődött gyerek. A nyaralásunkat megszakította mondván, hogy a macskáit meg kell etetnie. Később meg az exéhez vitte őket. Én egyre féltékenyebb lettem. Mondtam neki sok mindent elviselek, de azt nem hogy hülyének nézzen. Azt mondta mindenki megkapja, amit érdemel. Meg hogy ezek csak az én fejemben léteznek. Olyan dolgokat is meghazudtolt, amiket a saját szememmel láttam, már azt sem tudtam mi az igaz. A múltbeli szavait is totál elfelejtette. Ezt ő tudta, ezért mindig csak cseten volt képes kommunikálni. Ezzel persze magához köti az embert. Nem enged el. Volt olyan, hogy egy nagy írásban történt cirkusz után másnap simán megkérdezte, hogy aludtam? Én meg néztem nagyokat, hogy most mi van. Aztán erre engem is rászoktatott. Már én semmibe tudtam venni a veszekedéseket, hogy majd elmúlnak. De ő tudta, hogy mik a gyenge pontjaim, hogy a harmadik személy léte mennyire fájna (nyilván meg is érdemlem, csak én szerettem mindenkinél jobban). Mikor jól viseltem a feleségénél töltött idejét, akkor kiprovokálta, hirtelen magától beszélt róla, hogy nekem fájjon. Csakhogy ugye az én érzéseimet is szétszedte ezzel. Már odáig ment a dolog, hogy elmentem megnézni tényleg a feleségénél van e....Nagyon durva. Már nem tudom ki is vagyok valójában, bár az első kemény két héten túl vagyok. Ez olyan, mint a drog, elvonási tünetei lesznek az embernek, nem mintha abban tapasztalatom lenne. Egy másik oldalon olvastam egy hölgynél, és tényleg ilyen...Hullámzom, hiányzik és szép dolgokban hiszek és szörnyű elfogadni, hogy az egész nem volt igaz egy picit sem. Szörnyű arra gondolnom, hogy mással megéli ezeket, de talán ezeket csak magam miatt érzem, mert én így éltem meg ezeket a helyzeteket. Azt tudom, hogy a szenvedélyt én adtam neki és nem ő nekem, ezek belőlem fakadnak. De akkor is fáj. Azt képzelem mással boldog lesz. És nem értem, hogy lehet, hogy nem velem...Most ugyanúgy fejezem be, mint az előző hölgy...talán erőt ad
VálaszTörlésA nevem Melania macron vagyok 35 éves. éves 31 éves koromban mentem férjhez, csak egy gyermekem van, és boldogan éltem. Egy év házasságom után a férjem viselkedése annyira furcsává vált, és nem igazán értem, hogy mi történt, ő pakolt ki a házból egy másik nőnek, annyira szeretem, hogy soha nem álmodom elveszíteni, megpróbálom a legjobb annak biztosítására, hogy a férjem visszajöjjön hozzám, de mind hiába, sírok és sírok segítséget keresve, megbeszéltem a családjával, de nem kaptam választ. Tehát a legjobb barátom, cynthia, és megígéri, hogy segít nekem . Mesélt nekem egy Drosagiede nevű férfiról, azt mondta nekem, hogy nagyon nagyszerű ember és igazi férfi, akiben megbízni lehet, és nincs semmi olyan szerelmi kérdés, amelyet nem tudna megoldani, és elmondta, hogyan segített számtalan embernek kapcsolatuk helyreállítása. Nagyon meg voltam győződve róla, hogy gyorsan megkerestem a doctorosagiede75@gmail.com e-mail címét, vagy a WhatsApp és viber telefonszámát a +33753154980 telefonszámon. Minden problémámat elmagyarázom neki, ő azt mondta nekem, hogy ne aggódjak, hogy minden problémám azonnal megoldódik. Megmondta, mit kell tennem, hogy visszavegyem a férjemet, és én meg is tettem. Azt mondta, hogy három nap múlva a férjem visszatér hozzám és koldulni kezd, és ez valóban úgy történik, ahogy mondta, nagyon meglepődtem, ez nagyon csodálatos. Istennek legyen a dicsőség, most nagyon szoros a kapcsolatunk, és mindketten újra boldogan élünk. Ha hasonló problémája van, vegye fel a kapcsolatot vele, és keresse meg a problémát egyszer és mindenkorra. élek a bizonyságról
VálaszTörlésÉn 7 hónapig voltam 'együtt' a legutóbbi nárcimmal. Mind közül ( mert az életemben sajnos ez ismétlődő 'minta' volt), ezt heverem ki a legnehezebben. Már azután, hogy kapcsolatot kezdeményezett velem, vagyis megcsókolt, azonnal visszakozott. Olyanokat mondott, hogy nem tudja, mikor lesz ebből valami,de várjak rá, nem tudja, meddig... És hogy milyen jó lett volna, ha hamarabb találkozunk... Mondtam, hogy akkor hagyjuk, pedig nagyon bele voltam már esve... De folyamatosan írt, bizonygatta a szerelmét. Aztán mikor viszonoztam, mindig azonnal visszakozott. Nem volt már együtt az exével, de külön sem, és ezt nem értettem. Azt mondta, kell neki az idő, hogy eldöntse, mit akar. Aztán fokozatosan sodródtam bele a kapcsolatba. Bizonygatta, hogy szeret, látni akar, de mindig én alkalmazkodtam, szerveztem a randikat, amiket ő sokszor le is mondott aztán, arra hivatkozva, milyen elfoglalt. Egyszer szakítani akartam utána, akkor bepánikolt. Aztán soha többé. Utána már mindig én könyörögtem egy-egy veszekedés után, amik egyre gyakoribbak voltak. Az exével közös gyermekük volt, és ezen ürügy alatt naponta beszélt vele. És persze ezt velem is tudatta. Az exe állítólag betegesen féltékeny, és pánikbeteg. Elég hamar rájöttem, hogy semmi nincs rendben, de képtelen voltam kiszállni. Kialakult a függés. Háromszor szakítottunk, kétszer én kezdeményeztem, majd visszakoztam. A harmadiknál felajánlottam neki, hogy menjen vissza az exéhez, amit meg is tett. Ez 2 éve volt,és ezalatt soha nem kértem folytatást, pedig célozgatott rá, de megálltam. Amire egyikünk sem képes, az a teljes elszakadás. Időnként még most is írunk sajnos. Többször megalázott ez alatt is. Állította, hogy fontos vagyok neki, majd eltűnt, visszakozott, újra jelentkezett. Próbálom keretek közé szorítani a 'kapcsolatot', mondván, legyen barátság,de ő ezt mindig átlépi valahogy. Volt, hogy engem büntetett, mikor váratlanul többet kezdett érezni, ellökött. Aztán újra felbukkant. Mintha mi sem történt volna. Majd jött a csenddel verés. A többedik csend majd újra jelentkezés után a sarkára álltam, és mondtam, hogy ha ezt még egyszer megteszi, végleg befejeztük a kommunikációt. Mert már csak ennyi van köztünk. Most úgy tűnik, megjavult. De tudom, hogy ez csak átmeneti. Nem tudom, mit tegyek. Vagyis tudom. Nő contact. De nem vagyok elég erős ehhez. A többi nárcimon viszonylag simán túlléptem korábban. Nem tudom, most miért nem megy... Magamon dolgozom. Az egész a gyerekkoromból ered. Apám nárcisztikus. És még mindig az életem része. Kötelességemnek érzem a kapcsolattartást vele, mert az apám. Mindig én voltam a 'jó gyerek'. Azt gondoltam, valamilyen szinten tudom kezelni a nárcikat. Minimális kontakt-tal. Szóval, ez lehet az oka a mostani 'megrekedésemnek' is. Ez egy 'érzelem-áttétel'. Kezelem magam... Naplót írok. Olvasom ezt a blogot,és sok másikat. Bánki György könyvén túl vagyok. Sheldon Bach: A pervezió nyelve és a szeretet nyelve c könyvén is. Ez utóbbi fogott meg legjobban. Szerintem az önismeret a legjobb 'ellenszer'. De azt nem tudom még, hogy ha gondolati szinten eljutsz ide, hogyan tudsz ezzel érzelmileg is azonosulni? A szorongásom ugyanis 2 éve nem múlik, a legutóbbi kapcsolatommal szakítás óta. Most azt próbálom 'ellenszer'-ként, hogy gondolatban megölelem ilyenkor... Ez kicsit segít. És próbálom a határokat tartani vele... Írjon, akinek van jobb ötlete...
VálaszTörlésBocsáss meg, előttem szóló, ha nem veszed sértésnek, tolakodásnak, gyűjtöttem nárciszokkal kapcsolatos irodalmat, neked ezt küldöm, ha érdekelne esetleg. Mielőbbi felépülést kívánok! :)
Törléshttps://orioldbooks.com/2018/06/16/soha-tobbe-narcisztikussal/
Köszönöm, elolvasom! Neked pedig jobbulást, és kitartást!
TörlésSziasztok! Én kétszer estem áldozatául egy nárcisztikusnak. Az első szakítás után egy évembe telt mire összeraktam magam. Jártam a természetet.Pszichológus segített, ő mondta el,kivel volt dolgom. 3 évvel később újra bedőltem neki. A második szakítás után 2 napra csomót találtam a mellemben. Rosszindulatú emlődaganat 37 évesen. Túl fiatal vagyok ehhez. Túl a műtéten, hiányzik, de inkább lemondok róla. Idővel jobb lesz, az idő segít majd. Hisz neki már eszébe se vagyok!Tudtam, hogy egy szélmalomharc lesz Kristóffal de azt hittem a szeretet majd mindent legyőz. Persze hidegen hagytam, csak kihasznált. Mellette meg adta a szépet, mondott nagyokat én meg ismét hittem neki. Tudom, hogy "infantilis" gondolat, de biztos vagyok benne, a helyzetem eredménye a vele való hónapokig tartó gyötrődésnek. Aki ilyen kapcsolatban tengődik, elmondom, egy férfi ember sem ér annyit, hogy végül az egészségünk menjen rá! Sokkal többet érünk ennél, nem érdemelnek meg, nem mi vagyunk a hibásak, mert annyi a bűnünk, hogy rossz embert szerettünk. Ne fecséreljük rá az életünket.Ha ezt az energiát és szeretet majd a megfelelő ember felé irányítjuk és boldogok leszünk vele, felismerhetjük benne az igazit, nem egy hamis lelkiszegény tetszelgőt!
VálaszTörlés