Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

verbális agresszió címkéjű bejegyzések megjelenítése

Online tréning az érzelmi önvédelemről rejtett bántalmazás esetén

Ha még nem lettünk volna eleget összezárva az idén - jönnek az ünnepek. Hogy megértsük, miért szív le a másik, miért esik rosszul, amit mond vagy csinál, és mit tehetünk ellene, hallgasd meg két órás online előadásomat az érzelmi bántalmazással szembeni védekezési lehetőségekről. Végre megtudhatod, ki vagyok és kérdéseket is feltehetsz! :) Időpont: december 19. szombat 13-15 óra között (ha egy hétköznap délelőtti időpont érdekelne inkább, írd meg!) Windows Team felületen (böngészőből indítható, alkalmazást nem kell hozzá letölteni Apple-seknek sem.) Részvételi díj: 5000 Ft Jelentkezés: tulelesitippek@gmail.com  (Fotó: Kershner, Pixabay)

Disszociáció, mint egyetlen menekülési útvonal

Egy 14 éves lány, naplórészlet. Jól látszik a szövegből: érzelmi és verbális bántalmazás zajlik (és tudható a naplóból: szexuális is). Az állatvilág önvédelmi reakcióit is elég megfigyelni, hogy lássuk, ha veszély esetén a harc vagy a menekülés lehetetlen, a halottnak tettetés marad. Ha egy viszonyrendszerben olyan hatalmi elrendezés van, amelyben az áldozat esélye az egyenlő küzdelemre elenyésző - mert a férfi erősebb, mint a nő, a felnőtt erősebb, mint a gyerek, mert a főnök erősebb, mint a beosztott, stb. - , és traumás kötődés vagy függőségi helyzet van, azaz nincs mód a menekülésre sem (gyerek világgá, anya a gyerekeivel a híd alá, munkavállaló munkanélkülire nem mehet, ugye), marad a lélektani kilépés a helyzetből, a stresszélmény tudatosságának leválasztása, az érzelmek kirekesztése. Erre nagyon jó példa, ahogy ez a lány imádkozott egy olyan érzéketlenné válásért, amiről minden le tud peregni. Szerencsére nem sikerült teljesen neki.

A büntetés nem hatékony

Nárcisztikus kultúránkat nem csak a magamutogatás és az arrogancia , hanem az engesztelhetetlen szigorúság és a tökéletesség teljesíthetetlen elvárása is jellemzi. Egyfajta legitimációja van így a maximalizmust kimaxolni tűnő kritikus attitűdnek, ami a hatékonyság és teljesítmény társadalmi igényét kiszolgálni tűnő bújtatott bántalmazás. Sztereotípiáinkban a kemény főnököt tartjuk jó vezetőnek, de ezt a tévhiedelmet karácsonyi könyvélményem, Charles Duhigg: Okosabban, gyorsabban, jobban (HVG Kiadó, Budapest, 2017) is megdöntötte. Számos társadalomtudományi vizsgálatot, valós üzleti életben szerzett tapasztalatot felvonultat a szerző annak hiteles igazolására, hogy munkahelyi környezetben azok a teamek dolgoznak eredményesen, ahol a csapattagok egyenrangúak és a légkört a pszichológiai biztonság jellemzi, azaz hibázás esetén nem kell retorzióra számítani. A Google híres arról, mennyire nagy erőforrásokat biztosít a jó munkahelyi klíma biztosítására és az ő vizsgálataik is megerősí...

Mire mégy az őszinteséggel? Semmire sajnos. Sőt.

Nagy felháborodást keltettek a tanácsaim, miszerint bánj úgy a nárcisztikussal, ahogy ő veled: manipuláld és ne légy vele őszinte, mert bármit mondasz, felhasználja ellened. Megértem, hogy ez paradoxnak tűnik és nehéz vele mit kezdeni, hisz azon túl, hogy szeretnénk saját etikusságunk és jóemberségünk hiedelmét fenntartani, azt az illúziót is borzasztó nehéz elengedni, hogy a másik Társ, akivel megoszthatóak az igények, megbeszélhetőek a problémák. De nárcisztikus partner esetén sajnos ez nem így van. Ezt a rossz hírt hozza Balázs Zsuzsanna cikke  A Játékos, a Kiképzőtiszt, Rambo és a Többiek - azaz Mi zajlik a bántalmazó kapcsolatokban?  is. (Balázs Zsuzsanna, HVG Extra Pszichológia, 2017/3. szám, 36-39. o.) Sajnos egy bántalmazó - nárcisztikus - kapcsolatban - "a kölcsönös érdekérvényesítést célzó asszertív kommunikáció" nem alkalmazható az egyenlőtlen hatalmi viszonyok miatt. "A kölcsönös érdekérvényesítés legfőbb alaptétele, hogy a felek nyíltan és egyérte...