Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

érzelmi bántalmazás címkéjű bejegyzések megjelenítése

A lélekgyilkosságok bűnelkövetési módjai

 

Online tréning az érzelmi önvédelemről rejtett bántalmazás esetén

Ha még nem lettünk volna eleget összezárva az idén - jönnek az ünnepek. Hogy megértsük, miért szív le a másik, miért esik rosszul, amit mond vagy csinál, és mit tehetünk ellene, hallgasd meg két órás online előadásomat az érzelmi bántalmazással szembeni védekezési lehetőségekről. Végre megtudhatod, ki vagyok és kérdéseket is feltehetsz! :) Időpont: december 19. szombat 13-15 óra között (ha egy hétköznap délelőtti időpont érdekelne inkább, írd meg!) Windows Team felületen (böngészőből indítható, alkalmazást nem kell hozzá letölteni Apple-seknek sem.) Részvételi díj: 5000 Ft Jelentkezés: tulelesitippek@gmail.com  (Fotó: Kershner, Pixabay)

Létezik egészséges perverzitás?

A nyílt vagy rejtett bántalmazás természetét vizsgálva a szexualitás kérdése is megkerülhetetlen, hiszen a kapcsolati drámáknak elkerülhetetlen terepe a szexuális viselkedés. A szexuális perverziók részét képezik annak a megértésre váró rejtélynek, mely annyi sérülést és fájdalmat okoz. A szexuális fantáziák igen széles tárházát tekinti a jog és a pszichiátria rendben lévőnek, mindaddig, amíg az nem okoz kárt a másik személynek. [1] A nárcisztikusok önmagukat egészségesnek tartó megnyilvánulásaira adott kételyeim mentén mindig is motoszkált bennem a kérdés, hogy a hétköznapi értelemben perverzióknak tekintett és ebben az értelemben szőr mentén, de azért társadalmilag mégis tolerált szexuális viselkedés mennyire tekinthető egészségesnek, ha ez a fantázia mások bántására vagy a bántalmazás elviselésére vonatkozik. Nagyon tág fogalom az egészségesség, így ennek a definiálásába lehetetlen küldetés belemenni jelen cikk keretei között, érdemes lehet viszont számba venni a szadomazochiszt...

Disszociáció, mint egyetlen menekülési útvonal

Egy 14 éves lány, naplórészlet. Jól látszik a szövegből: érzelmi és verbális bántalmazás zajlik (és tudható a naplóból: szexuális is). Az állatvilág önvédelmi reakcióit is elég megfigyelni, hogy lássuk, ha veszély esetén a harc vagy a menekülés lehetetlen, a halottnak tettetés marad. Ha egy viszonyrendszerben olyan hatalmi elrendezés van, amelyben az áldozat esélye az egyenlő küzdelemre elenyésző - mert a férfi erősebb, mint a nő, a felnőtt erősebb, mint a gyerek, mert a főnök erősebb, mint a beosztott, stb. - , és traumás kötődés vagy függőségi helyzet van, azaz nincs mód a menekülésre sem (gyerek világgá, anya a gyerekeivel a híd alá, munkavállaló munkanélkülire nem mehet, ugye), marad a lélektani kilépés a helyzetből, a stresszélmény tudatosságának leválasztása, az érzelmek kirekesztése. Erre nagyon jó példa, ahogy ez a lány imádkozott egy olyan érzéketlenné válásért, amiről minden le tud peregni. Szerencsére nem sikerült teljesen neki.

A büntetés nem hatékony

Nárcisztikus kultúránkat nem csak a magamutogatás és az arrogancia , hanem az engesztelhetetlen szigorúság és a tökéletesség teljesíthetetlen elvárása is jellemzi. Egyfajta legitimációja van így a maximalizmust kimaxolni tűnő kritikus attitűdnek, ami a hatékonyság és teljesítmény társadalmi igényét kiszolgálni tűnő bújtatott bántalmazás. Sztereotípiáinkban a kemény főnököt tartjuk jó vezetőnek, de ezt a tévhiedelmet karácsonyi könyvélményem, Charles Duhigg: Okosabban, gyorsabban, jobban (HVG Kiadó, Budapest, 2017) is megdöntötte. Számos társadalomtudományi vizsgálatot, valós üzleti életben szerzett tapasztalatot felvonultat a szerző annak hiteles igazolására, hogy munkahelyi környezetben azok a teamek dolgoznak eredményesen, ahol a csapattagok egyenrangúak és a légkört a pszichológiai biztonság jellemzi, azaz hibázás esetén nem kell retorzióra számítani. A Google híres arról, mennyire nagy erőforrásokat biztosít a jó munkahelyi klíma biztosítására és az ő vizsgálataik is megerősí...

Láthatatlannak lenni - áldozattá válni?

Nárcisztikus abúzus áldozatává bárki válhat, bár bizonyos gyermekkori sérülések kiszolgáltatottabbá teszik az embert arra, hogy bántalmazó kapcsolatban találja magát. Az egyik ilyen jelenség az a fajta érzelmi elhanyagolás, amikor a gyerek azt érzi, hogy környezete nem veszi észre őt és a szükségleteit, ő nem fontos, azaz gyakorlatilag láthatatlan, nem létezik szülei számára. Ez komoly pszichés következményekkel jár, ugyanis az egészséges testi-lelki fejlődéshez alapszükséglet lenne, hogy lássanak, érzékeljenek bennünket, elismerjék a létünket, tükrözzék a lényegünket. Így az állatvilágban tapasztalható egyik alapvető túlélési stratégiával szemben, ahol az egyed beleolvad környezetébe és észrevehetetlenségével védi magát a támadástól, az emberi fajnál ez a túlélőstratégia visszafelé is elsülhet. Alapvető érzelmi igényünknek a kielégületlensége ugyanis hajlamossá tesz minket arra, hogy bármit megtegyünk vagy eltűrjünk azért, hogy valaki észrevegyen minket. Az elhanyagolt személy...

Tisztelet a szülőknek bántalmazó családban? - A családállításos "dogmák" érvénytelenítő és káros hatásáról bántalmazó szülők esetén

A családállítás zseniális módszer arra, hogy meglássuk AZT, AMI VAN. A valósággal való szembenézés hasznos, akkor is, ha az igazság fáj. Ebbe néha beletartozik, hogy meglátjuk, hogy a szüleink nem olyanok, mint amilyennek szeretnénk őket látni. Lehet, hogy bántalmazóak. Lehet, hogy rejtett módon azok. Mondjuk úgy, hogy a mártíromságuk bújtatott önzés. Vagy bűntudatkeltésük manipuláció. Vagy szégyenkeltésük projekció. A családállítás abban segít, hogy ezt meglásd és elfogadd. De a bántalmazás tényének elfogadása nem jelenti annak jóváhagyását. Azért írok erről, mert a családállításos „alaptörvények” egyik - súlyos félreértésekre alapot adó - tézise, hogy a szülők elutasítása súlyos következményekkel jár. Hogy a szülőt el kell fogadni olyannak, amilyen. Ez így van. De az elfogadás nem egyetértést jelent. Nincs olyan szabály, hogy csak azért, mert a szülőd az, aki bánt, azt életed végéig el kell tűrnöd holmi szülők iránti félreértelmezett tiszteletből. A „tiszteld apád...

Miért vagyunk nárcisztikus (és/vagy bántalmazó) kapcsolatban?

Mert elhitet velünk valamit, ami nincs, de jó lenne, ha lenne: mint jó horgász a megfelelő csali felhelyezésével, letapogatja legfőbb reményeinket, vágyainkat és azok teljesítésére mind ígéretet is tesz. Mire feltűnik, hogy mindebből semmi nem teljesül, már rég kattant a zár. És akkor azt tesz velünk, amit akar. Legfőképpen hatalmat gyakorol, mert ez a céljuk egy kapcsolatban. Nem a szeretet. Mert elhisszük, hogy nincs jobb. Pedig a semminél ez nem jobb, hanem rosszabb. Mégis, kevesen kockáztatják meg a „halálugrást” a semmibe, így benneragadnak egy halálos ölelésben. Mit tehetünk? Tudatosítsuk valós igényeinket és szükségleteinket és ütköztessük a valósággal. „Valóban erre vágyom?” Mondani bármit lehet, de a tettek beszélnek. Ne azt figyeljük, amit mond, hanem hogy mit tesz. Ha arra a következtetésre jutunk, hogy lehet, hogy mástól sem, de tőle BIZTOS, HOGY NEM kapjuk meg azt, amit szeretnénk, érdemes megvizsgálni, mire várunk. A reménynek tűnő önámítás gyakran a szeretet ...

Nárcisztikus karácsony

A karácsony vörös posztó a nárcisztikus szemében, mert a mások által átélt örömteli, szeretetteljes érzések fájdalmasan emlékeztetik arra, hogy ők nem képesek erre. Mivel nem ők állnak az univerzum középpontjában ilyenkor, mindent elkövetnek, hogy elrontsák mások örömét (kivéve, ha tobzódnak ebben az idealizált időszakában az évnek). Ha megfosztottságuk és sérültségük tudatosodása nem az ünneplés szabotálásában nyilvánul meg, akkor magukra irányítják a figyelmet a drámával, amit generálnak.  Íme 6 módja annak, hogyan teszik ezt. Melanie Tonia Evans gyűjtése követői saját élményei alapján: 1. Nem segít. Készülj fel arra, hogy mindent neked kell elintézni. Még akkor is, ha megígérte, hogy elhozza/megcsinálja. Minél inkább számítasz rá, annál biztosabb, hogy cserben fog hagyni. 2. Nem gondol másokra. Nem vesz/visz ajándékot, úgyhogy kénytelen vagy erre is te magad gondolni, ha nem akarod, hogy a gyerekeid összetörjenek, hogy nárcisztikus rokonuktól (szülőtől nagyszülőkig bár...

Családtaggal nem tartani a kapcsolatot? Tabu... de néha ez van. Ez kell.

A családtagokkal való kapcsolat megszakítása nagyon nagy lelkiismeretfurdalással jár. Campbell az alább esetekben mégis javasolja: 1. Ha a kapcsolatban bántalmazás zajlik, manipulációra épül, ha állandóan szorongsz, hogy hogy sül el valami. 2. Ha minden kapcsolatfelvétel negatív: kikészít, leszív, azt érezteti veled, hogy nem vagy elég, nem tettél eleget. 3. Ha a kapcsolat olyan sok stresszel jár, hogy az kihat az életed egyéb területeire, pl. munkára. Ha állandóan védekezel,   magyarázkodsz, és másokkal semmi másról nem tudsz beszélni, csak a mérgező családtagoddal való kapcsolatod cikruszairól. 4. Ha a kapcsolat egyoldalú és csak a másik emberről szól, neked soha nem jut tér, idő, a te szükségleteid nem fontosak. 5. Ha kiderül, hogy a másik pletykál rólad, ellened hangolja a külvilágot. 6. Ha a kapcsolat csak pénzkéréséről szól. 7. Ha a másik az őrületbe kerget azzal, hogy nem szól hozzád, játszmázik, hibáztat mindenért. Tehát. Nagyon fáj elengedni a tökéletes cs...

Hogyan kergethet valaki őrületbe a hazudozással? GÁZLÁNGOZÁSSAL.

A gázlángozás egy, a hatalomnyerés céljából elkövetetett manipulációs taktika, ami túlzottan is jól működik. A gázlángozás olyan taktika, amiben valaki vagy valami (pl. cég. a ford.) megpróbálja elérni, hogy az áldozat megkérdőjelezze a valóságot, abból a célból, hogy ezzel hatalmat nyerjen felette. Sokkal jobban működik, mint gondolnánk. Bárki fogékony lehet rá és a bántalmazók, diktátorok, narcisztikusok és szektavezérek közkedvelt technikája. Lassan végzendő, hogy az áldozat ne jöjjön rá, mennyire átmosták az agyát. Például a Gázláng (1944) c. filmben, a férfi addig manipulálja a feleségét, amíg az már azt hiszi, hogy megőrült. A gázlángozók tipikus technikái: 1.            Égbekiáltó hazugságok Nyilvánvaló hazugság, mégis a legőszintébb arccal mondja. Miért olyan égbekiáltó? Mert precenenst hoz ezzel létre. Amint egy óriásit hazudik, onnantól nem tudod, hogy bármi, amit mond, igaz lesz-e. Az a cél, hogy bizonytalan...