Miért vagyunk nárcisztikus (és/vagy bántalmazó) kapcsolatban?

Mert elhitet velünk valamit, ami nincs, de jó lenne, ha lenne: mint jó horgász a megfelelő csali felhelyezésével, letapogatja legfőbb reményeinket, vágyainkat és azok teljesítésére mind ígéretet is tesz. Mire feltűnik, hogy mindebből semmi nem teljesül, már rég kattant a zár. És akkor azt tesz velünk, amit akar. Legfőképpen hatalmat gyakorol, mert ez a céljuk egy kapcsolatban. Nem a szeretet.

Mert elhisszük, hogy nincs jobb. Pedig a semminél ez nem jobb, hanem rosszabb. Mégis, kevesen kockáztatják meg a „halálugrást” a semmibe, így benneragadnak egy halálos ölelésben.

Mit tehetünk?

Tudatosítsuk valós igényeinket és szükségleteinket és ütköztessük a valósággal. „Valóban erre vágyom?” Mondani bármit lehet, de a tettek beszélnek. Ne azt figyeljük, amit mond, hanem hogy mit tesz.

Ha arra a következtetésre jutunk, hogy lehet, hogy mástól sem, de tőle BIZTOS, HOGY NEM kapjuk meg azt, amit szeretnénk, érdemes megvizsgálni, mire várunk.

A reménynek tűnő önámítás gyakran a szeretet álarcát ölti, „csak nem tudja jól kifejezni”.

Érdemes tudni, hogy a másik ránk irányuló figyelme nem szeretetalapú, hanem olyan, mint ragadozónak az áldozaté: töretlen, de épp ilyen kíméletlen, ha a bekebelezésre kerül sor.

Az, hogy ennyire akar minket, az nem nekünk, hanem róla szól.

Önvizsgálati téma lehet az is, hogy szoros kapcsolatainkban miért ez a mintánk az intimitásra és az összetartozásra. Bántalmazó kapcsolatba csak olyan ember ragad bele hosszú távon, akinek valami zavar keletkezett a lelkében arról, hogy mit is jelent a szeretet, közelség, figyelem. Simán lehet, hogy a gyerekkori élmények játszódnak le újra.

Tegyük fel hát magunknak az alábbi kérdéseket:

• Hol ver ő át és hol verem át saját magamat?
• Mit akarok valójában? Biztos, hogy ezt?
• Mit remélek? Miben reménykedek, hogy megtörténik (még ha a valóságvizsgálat szerint ennek semmi esélye, akkor is)?
•  Mi az az áldozat, amit meghozok ezért a kapcsolatért? Kapok annyit, amit veszítek? (Időben előre haladva egyre nagyobb a veszteség… Minél hamarabb ébredsz, annál kevesebbet buktál a sztorin.?
•  Hol vagyok fogékony, fogadókész az általa nyújtott illúziókra és bűntudatkeltésre?
• Biztos, hogy érdemes neki elhinni, hogy nem vagyok elég jó és minden az én hibám? Biztos, hogy ismer minket eléggé, hogy ezt megítélhesse?
• Mit projektál rám? Vegyük észre, mi szól róla… és jöjjünk rá, kik vagyunk mi magunk, mielőtt teljesen elveszítjük önmagunkat ebben a kapcsolatban.
• Mivel manipulál? Hol talál el övön alul a legmélyebb sérüléseink pontján? Igen, kifigyelnek minket. De ez nem az embernek szóló érdeklődésből fakad, hanem támadási felületet keres.

Gyanújelek:

• Bízhatsz benne? (A véleménye jóindulatú és objektív, megvizsgálja a tényeket, mielőtt ítéletet alkot?)
• Alkalmaz gaslighting-ot, hitegetést, csúsztatást, lebegtetést? Hazudik? (Ha másnak igen, neked miért ne tenné?)
• Mutat valódi érdeklődést irányodba? Figyelembe veszi az igényeidet? (Ha követelőzésnek és hisztinek állítja be, ha kifejezed, mit szeretnél és mi nem jó neked, biztos, hogy nem. Ha elsikkadnak számodra fontos kérdések a beszélgetésekből, akkor sem.)
• Nem tekint partnernek. A vitákat is rövidre zárja hatalmi szóval.
• Hajlamos a tárgyiasított szexre (sok pornó, önkielégítés, alkalmi kapcsolatok)? Ha igen, lehet, hogy te is csak eszköz vagy a céljai eléréséhez.
• Leértékelően beszél másokról – vagy akár rólad? És „csak viccelt”?
• Valaki vagy vele van, vagy ellene és ha ellene, akkor minden dühe és bosszúja jogos?
• Neki minden jár? Neki mindent szabad? Neki semmi nem kötelező? Rajta semmit nem lehet számonkérni?

Ha igen – menekülj.

Hogyan?

Találj valamit, ami kiábrándíthat. Kénytelen vagy leértékelni, ha abban az idealizálásban, amit kivált benned (szándékosan) vissza akarsz találni az egyensúlyhoz és az igaz valóját szeretnéd meglátni.

Jegyezd meg a tőle elszenvedett sérüléseidet. Akkor is emlékezz rájuk, amikor csillámport hint a szemedbe. Vannak figyelmeztető jelek, amelyeket ne söpörj félre vagy le az asztalról. Igenis fontos. Ha például rosszul bánt az exeiddel, ne gondold azt, hogy veled kesztyűsebb kézzel jár el. Nincs ilyen. Ha neked kell folyamatosan a kedvébe járnod, hogy elkerüld a bántalmazott expartnerek sorsát, gondold végig, megéri-e neked ez a folyamatos áldozathozatal a pillanatnyilag fenntartott békét.

Szakításnál légy nagyon következetes. Ne dőlj be a hitegetsének, bűntudatkeltésnek, érzelmi vagy fizikai fenyegetésnek. DE! Szakítás előtt jól mérd fel várható reakcióját és tégy óvintézkedéseket. Sokan szakítás után bántalmazóbbá válnak, mint előtte. Ezt a veszélyt ne becsüld alá. Legyenek menekülési útvonalak (pl. költözz pár napra egy barátnődhöz, amíg elül az indulata).

És hát a tuti recept: Valóságvizsgálat, valóságvizsgálat, valóságvizsgálat. J