Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

újratraumatizálódás címkéjű bejegyzések megjelenítése

Létezik egészséges perverzitás?

A nyílt vagy rejtett bántalmazás természetét vizsgálva a szexualitás kérdése is megkerülhetetlen, hiszen a kapcsolati drámáknak elkerülhetetlen terepe a szexuális viselkedés. A szexuális perverziók részét képezik annak a megértésre váró rejtélynek, mely annyi sérülést és fájdalmat okoz. A szexuális fantáziák igen széles tárházát tekinti a jog és a pszichiátria rendben lévőnek, mindaddig, amíg az nem okoz kárt a másik személynek. [1] A nárcisztikusok önmagukat egészségesnek tartó megnyilvánulásaira adott kételyeim mentén mindig is motoszkált bennem a kérdés, hogy a hétköznapi értelemben perverzióknak tekintett és ebben az értelemben szőr mentén, de azért társadalmilag mégis tolerált szexuális viselkedés mennyire tekinthető egészségesnek, ha ez a fantázia mások bántására vagy a bántalmazás elviselésére vonatkozik. Nagyon tág fogalom az egészségesség, így ennek a definiálásába lehetetlen küldetés belemenni jelen cikk keretei között, érdemes lehet viszont számba venni a szadomazochiszt...

Szülővé válni traumatikus gyerekkor után

A gyermekkori traumatizáció áldozatainak élete nem csak a korai években nehéz: emberi kapcsolataik, érzelemszabályozásuk, életvitelük olyan zavarokat szenved, mely megnehezíti a normális élet kialakítását bántalmazó körülményekből kiszabadulva is. Az áldozatok különösen nagy nehézséggel néznek szembe a szülővé válás során: gyermekük triggerré válik. A gyerekkel való érzelmi kapcsolatban, a gondozási események során olyan ingerek érik a személyt, amelyek – sokszor észrevehetetlen módon – az eredeti traumára emlékeztetik. Ennek az az egyik nagyon gyakori következménye, hogy a szülő - minden előzetes szándéka ellenére, hogy jobban csinálja, mint saját szülei -, automatikusan megismétli a tanult mintákat a következő generáció felé. Az ezzel járó bűntudat és szégyen a szülői kompetenciaérzést rombolja, amely tovább mérgezi azt a szülő-gyermek kapcsolatot, amely egyébként is meg van terhelve a traumatikus élmények keltette rossz érzések újraélésével. A most szülőszerepet megélő szemé...

A komplex traumatizáció (C-PTSD) lélektani következményei

A trauma hatásai A traumatizáció hatásmechanizmusáról való tudás, lelki működésünk tudatossága fél gyógyulás, ahogy előző posztunk is hangsúlyozta a pszichoedukáció fontosságát. Ennek érdekében fordítottam le a trauma lélektani utóhatásait ábrázoló infografikát . A biztonság elvesztése :   A világ egy olyan hellyé válik, ahol bármi megtörténhet. A veszélyérzékelés hiánya :  Honnan tudhatnád, mi veszélyes, ha az bánt, akiben megbíztál és neked ez számít normálisnak? A bizalom elvesztése :  Ez különösen akkor igaz, ha a bántalmazó családtag, vagy családi barát. Szégyen : Rettentő, elsöprő erejű, bénító erejű szégyen. Gyerekként még egy iskolai feladatban elkövetett hibázás is kiválthatja a szégyenérzetet. Egy ilyen gyerek olyan felnőtté érhet, aki nem tudja elviselni, ha téved, mert annyira aktiválódik benne ez a mérgező érzés. Az intimitásra való képesség elvesztése :  A gyerekkorukban szexuálisan molesztáltak számára a szexuális kapcsolat vagy k...

C-PTSD és az emlékbetörések - Kata vendégposztja

Miért is fontos a CPTSD a nárcisztikus visszaélések blogján? Több pszichológus és coach megegyezik abban, hogy azok az emberek, akik C-PTSD-ben szenvednek, sokkal gyakrabban esnek áldozatul nárcisztikus abúzusnak, bántalmazásnak. Mi több, mindenki, aki nárcisztikus abúzus és/vagy bántalmazó kapcsolat áldozata lett (akár többször is), az biztosan C-PTSD-ben szenvedett már régebb óta, és pontosan emiatt a működésmód miatt válhatott nárcisztikusok áldozatává (nekem ez jobban hangzik, mint az ’azért vonzotta be a nárcit, hogy tanuljon belőle bla bla’) Vannak pszichológusok, akik már nem szeretik a ’zavar’ szót használni, mivel megbélyegző, hanem helyette poszt-traumás stressz válaszról beszélnek.   Richard Grannon  egyike ezeknek a pszichológusoknak. A Youtube-on rengeteg nagyon érdekes, ismeretterjesztő és megoldást nyújtó videója található meg angolul. Ha lehetőség van rá, nagyon ajánlatos őt nézni, hallgatni: a nárcisztikus abúzus és a CPTSD témáiban igazán nagy tudású...

Ha nárcisztikus áldozat vagy, nem mindegy, ki kezel!

A pszichológus szakma sem mindig ismeri fel a nárcisztikus abúzust. A mellékelt cikk szerzője felhívja a figyelmet arra, hogy az érvénytelenítés - a kliens érzéseinek el nem ismerése - nem csak újratraumatizáló, de önmagában is traumatikus lehet. Ha a terapeuta nem érti a nárcizmus dinamikáját és annak romboló hatásait, könnyen belecsúszhat, hogy arra biztatja a kliensét, hogy legyen túl rajta, a múlt mú lt, bocsásson meg, sőt, "no contact" helyett erőltetheti a kapcsolatfelvételt. Én mindenkit biztatok terápiára, mert a nárcisztikusok okozta érzelmi sérülések az egész személyiségben törést okoznak és hosszú távú, a következő generációkra is átnyúló hatásai lehetnek.  De fontos ebben is a tudatosság és önvédelemnek az a foka, hogy ne történhessen meg egy újabb "veled van a baj" típusú hibáztatás gyógyító helyzetben. http://narcissistfamilyfiles.com/2016/04/22/raised-by-narcissists-why-you-cant-afford-the-wrong-therapist/