Egy új korszak energetikai üzenete

Nem egyszerűen egy új évtized, de egy új korszak küszöbén állunk.

Egy ideje már sűrűsödik a sötétség – 2019 bizony nagyon erről szólt, ha belegondoltok: klímaválság, a családon belüli erőszak tudatküszöb fölé robbanása, az iskolába kerülő gyerekek érzelmi szükségleteinek figyelmen kívül hagyása, színházak, mentálhigiénében dolgozó társszakmák ellehetetlenítése, és még sorolhatnám. A közbeszéd durva és gyűlölködő, a hatalmon lévők demagógok és autokraták, egyre tágabbra nyílik az olló a közösségi szellemet érzékenyen szem előtt tartók és egyéni személyes érdeket ösztönszinten énközpontba állítók között.

A Bak jegyében 2019 első harmada óta közeledő Szaturnusz-Plútó együttállása 2020. január 12-ére egzakttá válik. Ha valakinek a fent vázolt folyamat nem tűnt volna fel, a több mint 500 évenként bekövetkező történelmi konjukció egyértelműen és végérvényesen szembesíteni fog mindenkit társadalmi rendben túl merevvé vált hierarchiákat is elpusztítani képes hihetetlen erők létezésével. Nehéz lesz. Mindenkinek. Ez alatt a nárcisztikusokat is értem, akik ekkora erejű kozmikus ítélőbírót, mint amilyen a Plútóval megtámogatott Szaturnusz, nem fognak tudni elsunnyogni, megúszni, manipulálni. Bár a naptári évet meghatározó energetikai minőség alapján azt kell mondanom, hogy meg fogják próbálni, hiszen a Mérleg aszcendens és Hold-Neptunusz együttállás arra utal, hogy a többség még mindig a hárításba, a gyermeki illúziókba akar majd menekülni, nem észrevéve, hogy adagolják nekik a mérget. Az emberi lélek fejlődése mellett elkötelezett erők azonban nem feltétlenül támogatják a kibújást a valósággal való szembesülés alól, ennek a "Csipkerózsikaálmot aludnék de szaturnuszi módon tűvel döfködve ébresztgetnek" helyzet polarizáltságáról fog tanúságot tenni ez az év. Az elkövetkező hónapokban mindannyian húsbavájóan fogjuk érezni, hogy mindennek következménye van és minden elpusztul, ami nem állja ki az idők ezen kemény próbáját.

Úgyhogy kapaszkodjatok, sorstársaim. Égszakadás, földindulás várható – de mi már rutinosak vagyunk ebben, nemde? A személyes felelősségvállalásra, biztos és stabil keretekre, határokra lehet támaszkodni, a nárcisztikus abúzusnak való kitettségünk pedig évek óta ezeket a készségeket csiszolja bennünk. A nárcisztikusokat felkészületlenül fogja érni ez a krízis-cunami, hiszen a túlélésük záloga eddig az „utánam a vízözön” volt. Nos, erre most nem lesz lehetőségük. A Plútó/Szaturnusz mindenkit utolér.

Lorna Bevan, kedvenc asztrológusom (aki nem mellesleg coach) az alábbi tanácsokat adja az új idők új szeleinek meglovagolásához:

• változtass radikálisan és tartósan az életeden, nem mismásolhatod el a dolgokat tovább megúszásra játszva
• állj ki olyan ügyek mellett, amelyekkel kapcsolatban tehetsz valamit: vonódj be a körülötted lévő eseményekbe – hass helyi szinten, de gondolkozz globális szinten
• jöjj rá arra, mi az, ami táplálja a lelkedet
• köteleződj el 100 %-osan amellett, amit csinálsz
• tedd le az addiktív és figyelemelterelő dolgokat
• határolódj el a fogyasztói kultúrától, tanuld meg észrevenni, mi az elég
• tervezd újra az életed, hogy komfortosabb legyen
• gondold újra a pénzügyeidet, hasznosítsd a dolgokat újra, legyen célod az egyszerűség és a fenntarthatóság
• tegyél lépéseket annak érdekében, hogy önellátó és független légy
• széles látókörrel építsd az emberi kapcsolataidat
• vedd magad körül olyanokkal, akik támogatnak, akikkel lehet együtt működni, akikkel közös céljaitok vannak
• csatlakozz olyan csapatokhoz, akikkel lehet ötletelni, akik inspirálnak
• csak olyanba fektess időt, pénzt, energiát, amely valóban megéri neked
• tudd, hogy a tested a barométered: figyelj oda az egészségedre, mert az ad visszajelzést arról, hogy ki vagy és merre tartasz
• tarts ki, amikor elborítanak a hullámok

Már csak azért is érdemes kitartani, mert jövő karácsonykor újra felragyog a „Betlehemi Csillag”, azaz konjukcióban a Szaturnusz/Jupiter az égen, ezúttal a Vízöntő jegyének 0 fokán.

Azaz, végre valahára, ha megvívjuk ezt az utolsó csatát a hatalmukhoz és önérdekeikhez mereven ragaszkodó, az emberiséget sorsára hagyó uraságokkal, bár könnyek, vér és verejték árán, de megérkezünk a Vízöntő korba, ahol szabadság, egyenlőség és testvériség, azaz egy empatikusabb és együttműködőbb, közösségibb létforma várhat az emberi fajra.

Ez nem elméleti maszlag, ugyanis nem lesz más választásunk. Olyan nagy lesz a baj, hogy muszáj lesz változtatni. Ha ezt a váltást meglépjük, végre jó lehet. Egyéni és kollektív szinten. És ennek a háborúnak azok a pofonok által felébresztett harcosok lesznek a legnagyobb hatótényezői, akik az ehhez hasonló blogokat olvassák, mert megtapasztalták a sötétséget és a kiutat keresik a tudatosság fénye által.

Úgyhogy:

Ne adjátok fel, ha újabb nehézségek jönnek. Még most egy kicsit szorítsátok össze a fogatokat és higgyetek egy magasabb rendű Igazság és Rend létezésében, ha ennek a külső események látszólag ellent is mondanak. Év végére látszani fog a fény az alagút végén. (Még ha ezt a reménykedő, Hold/Neptunusz mondatja is velem, aki még mindig bízik a csodában, hogy egyszer csak minden jóra fordul.)

De ha realisztikusan (azaz szaturnuszian) gondolkodunk, biztos, hogy baj, hogy véget érnek dolgok? Mert annyira jó volt így, ahogy volt? Az univerzum besegít mindenkinek, akinek nehézséget okoz lezárni mérgező kapcsolatokat, méltánytalan helyzeteket. 2012 óta zajlik egy olyan átalakulási folyamat energetikailag, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy maga mögött hagyja a régi mintáit és egy teljesen új fajta jövő elé nézzen.

Ha mindent elveszítesz, nincs többé mit veszítened. És ez a szabadság.